A Városvédők kérdeztek…

… a Polgármester válaszolt

A Városszépítő Egyesület hívta ankétra a Polgármestert néhány mindenkit érdeklő dologról.

A főtéma a Gallicoop tisztított szennyvizének elhelyezése körüli volt. Mint ismeretes, a Gallicoop szennyvíztermelése adta a teljes városi szennyvíz felét, napi 1600 köbméter körüli mennyiségben. Ennek kiesése, illetve az immár tisztított szennyvíz elhelyezése a város szempontjából több kérdést is felvet. A gazdasági: nyilvánvaló, hogy egy telepet feleannyi bevételből kell fenntartani, miközben a költségei nem feleződnek. Az érzelmi oldala a dolognak az, hogy ez a „szennyvíz” a Cigányéren keresztül a Holt-Körösben köt ki.

Babák Mihály szerint a szakhatóságok nem következetesek, mert annak idején városi szennyvíz elvezetését csak az élő ágba engedték, most meg minden további nélkül mehet a holtágba. A tisztított szennyvíz olyan biológiai tisztaságú, hogy ha legyűrnénk az undorunkat, akkor abból még inni is lehetne, de mégis csak szennyvíz, nem szívesen fürdenénk benne, ahogy Polgármesterünk mondta. Ráadásul elég lehetetlenül hangzik, mikor Szarvas a turizmus erősítésében látja a kiutat, ráadásul ennek egyik fő csapásvonala a Körös lenne, abba meg napi 1600 köbméter „szennyvíz” kerül. A felek, a város és a Gallicoop vezetése között nincs is ebben konfliktushelyzet, hiszen a management is Szarvason lakik, nekik sem érdekük Szarvas hírének devalválása. Az álláspontok közelednek, reméljük hamarosan megoldás születik. Polgármesterünk kijelentette, hogy a város hajlandó akár anyagi áldozatot is hozni azért, hogy mindkét fél számára elfogadható és megnyugtató megoldás szülessen, hiszen a Gallicoop az egyik legnagyobb munkáltatónk és adófizetőnk, fontos a jó viszony a felek között.

A másik nagyobb lélegzetvételű kérdés a biogáz üzem volt. A lakossági fórumon az érintett lakosság kinyilatkoztatta, hogy ők nem az üzemet nem szeretnék, hiszen az munkahelyeket is teremt, hanem csak a szagot nem akarják, ha azt sikerül megoldani, akkor tőlük mehet a beruházás.

A továbbiakban szó esett még a turizmusról, annak fejlesztéséről, pályázatokról. Számtalan terv létezik ami turisztikai vonzerejét növelné Szarvasnak, pl. a fahíd környékén tervezett víziszínpad és a hozzá tartozó, 6-800 főtt befogadni tudó nézőtér, de ismét felmerült az ótemplom előtti dísztér gondolata és a Kossuth utca sétáló utcává alakítása is.

Megnyugtató volt hallani, hogy a város 1 milliárdnyi kötvénnyel és 600-650 milliónyi egyéb pénzforrással rendelkezik, ami a pályázatok nyelvére lefordítva a dolgot 10%-os önerő mellett 16 milliárdnyi fejlesztést tehet lehetővé.