Trianon nyolcvannyolcadszor

trianon3

Évről-évre többen és többen vesznek részt az Összmagyar Siratófalnál, a Nagy-Magyarország közepét jelző malomnál a trianoni döntés évfordulóján. 1920. június 4-én, az I. világháborút lezáró béke eredményeképp Magyarország kétharmadát ajándékba kapták a környező államok. Erre a gyásznapra emlékeztek ma a szarvasiak és a környékbeliek. Sajnos nem a teljes közéleti-politikai paletta jelent meg a megemlékezésen, ezért olyan színezete volt az ünnepségnek, hogy ez egy magyarkodó, jobboldali emléknap. 

A világ legszomorúbb kesergője, a Himnusz és a Székely Himnusz után Polgármesterünk mondott rövid beszédet, majd Dúló Erika és a Benka Gyula Általános Iskola Színjátszó Csoportja nagyon eredetire sikerült előadással lepte meg a résztvevőket. A vezérszónokok már nem mérték olyan szűken a szót, Kiss Dénes, a Trianoni Társaság Elnöke, ill. Székelyhidy Bertalan történész hosszú monológokban emlékeztek. Az egyikük által citált könyv szerzője meglepő kapcsolatot talált az etruszkokkal, amivel már szinte karnyújtásnyira kerültünk a magyarviaszhoz. Valószínűleg a környezetéből kiragadott és nem eléggé elmagyarázott mondatok miatt tűnt úgy, hogy a szerző több dimenziót, teret és időt figyelmen kívül hagyva akart kedvezni a magyaros érzületű hallgatóságnak. A rendezvényt Samu Tamás Gergő, a Jobbik szarvasi elnöke, majd az egyházak képviselői, Lázár Zsolt és Pentaller Attila zárták. Valószínűleg a Magyar Gárda tehető felelőssé azért, hogy a szintén hazafias érzelmű cigányság távol maradt az eseménytől. Vagy kinek az országa ez?