Két szomszédvár, Nedec és Czorsztyn

ketvar468


Egykor határvárak voltak a magyar-lengyel határon, Trianon óta a szlovák-lengyel határ várai.
Az egykori krónikás így emlékezik meg róluk:
„A Nedeczi vár vagy Dunajecz vára, meredek és sötét fenyvesektől benőtt sziklán, itt, Magyarországnak mintegy végső elhagyott őrhelye, századok óta virraszt a természet remekművei felett; de oly búsan tekint az alatta nagy kanyarodásban elfolyó Dunajecz zöld tükrébe s átellenében, a szomszéd galicziai Csorsztin vár omladékaira, mintha a két nemzet sorsán aggódnék. A lengyel királyok alatt e vár levéltárában több, Magyarországot is érdeklő oklevelek őriztettek. A hagyomány regéli, hogy a két iker-várat, két testvér birta, s a „rara gratia fratrum” szerint, szüntelen viszályban éltek.”
A tatárjárás idején (1241, ill. 1270) ide menekült Szent Kinga, IV. Béla lánya, Boleszláv lengyel fejedelem felesége.
„Nedecz várát a XIV. században homonnai Drugeth birta; később Zápolya. 1528-ban Zápolya János Laszky Jeromosnak érdemeiért adományozá. 1589-ben b. Palocsai Horváth György, Laszky Alberttől szerzé meg. Most a Salamon-Palochay örökösök birtoka.
Zsigmond király 1412-ben Ulászló lengyel királynak a szepesi városokat elzálogositá 40,000 „hexagenáriusért.” Ez a Nedeczi várat annyiban érdekli, hogy (a záloglevél értelmében) a visszafizetés, de csak 360 év mulva, itt történt meg. Egyébiránt Zápolya János idejében, ennek egy meghitt embere, bizonyos Kauffang Zsigmond (?) birta e várat, s rettegteté a környéket. A „Lőcsei chrónika” ezt jegyzi meg róla, hogy: „Wen der Sigismond Kauffang keine Kaufleuthe nicht fing, und beraubetd, so ward er krang.” (Ha Kauffang Zsigmond kalmárokat nem foghatott el s nem rabolhatott ki, beteg lett). Ezt Bebek Ferencz 1553-ban elfogta, később Bécsbe vitetett, hol lenyakazták. Jelenleg a vár alatt a m. kormány rendeletéből, valahára hid épült, hogy az árvizek miatt gyakran fennakadt közlekedést Lengyelhonnal fenntartsa.”

A korabeli rajzoló ilyennek látta a két szomszéd várat.
 

Czorsztyn vára ma


Nedec (Niedzica) vára
Eredeti neve Dunajec. 566 m tengerszinti feletti magasságban fekszik, régi nevét a folyóról kapta. 1320-1326 között építette a brezovicai Kokos egy ókori erőd alapján. Jelentős szerepet játszott a magyar-lengyel kapcsolatokban.
1326-ban a várat és az uradalmat a Berzeviczyek elvesztették, Drugeth Vilmos tulajdona lett. Az 1412-ben kötött egyezmény szerint e várban kellett volna kifizetni a lengyel királynak az összeget, amelyet Zsigmond király kapott kölcsönbe a 16 szepességi város zálogba helyezéséért.
1528-ban Zápolya Jánostól Laski Hieronim kapta meg jutalmul azért, mert támogatta Zápolya igényét a magyar trónra. A XVI. század végén a várat és az uradalmat a palocsai Horváth János vásárolta meg. A XIX. század elején a várat felújították, 1920-tól Lengyelországhoz tartozik. A vár mindig lakott volt, ma regionális néprajzi múzeum van benne. 


A képeket K. Szarka Judit és Kutas Ferenc készítette.