Babák Mihály a csicskatartásról a Magyar Nemzetben

Csicskák: modern rabszolgaság Magyarországon

Mindig is volt, de manapság valóságos reneszánszát éli a csicskáztatás Magyarországon. Nem a börtönökben, a katonaságnál vagy egyes rosszabb hírű kollégiumokban tapasztalható jelenségekről van szó, hanem idősebb, akaratgyenge és szenvedélybeteg emberek rabszolgamunkájáról, nyugdíjának elvételéről beszélhetünk egyre nagyobb arányban. Az érintett önkormányzatok, hatóságok egyelőre tehetetlenek a kevés nyilvánosságot kapó ügyekben.

 

Emlékezetes képsorokat sugároztak az országos televíziók a Cozma-gyilkosság után Enyingről. A településről a várható bosszú miatt ismeretlen helyre távozó Sztojka család portáján készültek a felvételek, ahol a sufniban lakó idős, fogatlan férfi nyilatkozott meglehetősen zavarosan arról, hogy ő bizony nem látta a kommandósok érkezését, ő csak itt dolgozik és különben sem tud semmit.

 

A csicskák létéről, a csicskáztatás jelenségéről nyilatkozva Babák Mihály, Szarvas fideszes polgármestere törte meg a csendet május végén. Állítását, miszerint a dél-alföldi városban 100-150 csicskáról tudnak, az MNO-nak is megerősítette. Olyan nyugdíjas, akaratgyenge, szeretethiányos emberekről beszélt, akiket helyi tehetős családok csalnak el nyugdíjas otthonokból vagy szenvedélybetegeket kezelő intézményekből, hogy aztán elvegyék nyugdíjukat és munkára fogják őket. A jelenség Babák szerint sem új keletű, de ez az „újfajta üzeltág” néhány éve olyan mértékben szaporodott el, hogy az már igencsak szemet szúrt a helyieknek.

 

Babák szerint általában a szomszédok figyelnek fel a kirívó esetekre, a modern kori rabszolgák sanyargatására, de a csicskák megjelenéséről az önkormányzat is értesül, hiszen ahhoz, hogy a nyugdíjak a „rabszolgatartó” családi kasszájába vándoroljanak, a csicskát be kell jelenteni az adott címre. Ezen túl az önkormányzat még két esetben találkozhat a problémával: ha a szerencsétlen ember védelemért fordul hozzájuk, vagy ha meghal, és el kell valakinek temetnie. Ez utóbbi esetben a csicskatartó a hullaszállítónak átadja a halott papírjait, amik az önkormányzatnál landolnak. Ezek után a helyhatóság gondoskodik a köztemetésről, ennek költségeit pedig a közvetlen hozzátartozók felkutatásával próbálja behajtani.

 

A néha jelentős nyugdíjjal rendelkező csicskák a ház körüli, alantasnak tartott munkákat végzik, a dél-alföldi lótartó családoknál az állatokat gondozzák, de gyakran a család tanyáján élnek és dolgoznak szegényes kosztért, némi italért és szállásért cserébe. Korábban elterjedt volt az is, hogy közreműködésükkel vagy elvett okmányaikkal nagy értékű fogyasztási hiteleket vettek fel, amiket ráterheltek nyugellátásukra, így ezeket még esetleges „szabadulásuk” után is vonták tőlük. Ez a „szabadulás” egyébként elméletileg a csicska szabad elhatározásából történhet, mint ahogy a „szolgálat” vállalása is.

 

A polgármester beszámolt a csicskává válás valószínűsíthető folyamatáról. Szarvasra mindig más, esetleg egészen távoli településekről, szociális otthonokból érkeznek ezek a szerencsétlen emberek. Rendőrségi, gyámhatósági vélemények szerint is legtöbbször éppen szenvedélyük miatt környékezik meg őket. Történhet ez az intézményhez közeli kocsmában, ahol maga a leendő csicska dicsekedik el magas nyugdíjával, de előfordulhat az is, hogy egyes gondozók „hajtják fel” az alkalmas jelölteket a csicskatartóknak. Meggyőzésük után önként és indoklás nélkül távoznak az otthonból, amit a hatályos szabályok szerint nem lehet megakadályozni. A legtöbben természetesen megbánják ezt a döntést, de a csicskatartó rögtön elveszi a személyes iratokat, aláíratja a nyugdíj átvételérő szóló meghatalmazást, vagy elkéri a bankkártyát, így olyan helyzetbe kerülnek, amiből meglehetősen nehéz kiszabadulni. Ha mégis próbálkozna, akkor az érzelmi zsarolás mellett a „fizikai ráhatás” sem ritka. Egyes veréssel és ételmegvonással büntetett „szolgák” Szarvas kukáiban keresgélnek eleséget, amennyiben elhagyhatják a családi birtokot. A rendőrség többnyire tehetetlen, hiszen a megfélemlített ember mindig úgy nyilatkozik, hogy szabad akaratából tartózkodik a családnál. A város családgondozói léptek fel néhány esetben csak sikerrel, de megtörtént az is, hogy ezt a csicskatartó olyan erősen sérelmezte, hogy ráborította a hivatali dolgozóra az asztalt. (Hivatalos személy elleni erőszak miatt eljárás is indult a felbőszült rabszolgatartó ellen.)

 

Babák Mihály már régóta keresi a megoldást a kérdésre. Egy éve összehívta a városházára a Békés megyei APEH, a munkaügyi felügyelőség, a rendőrség és a gyámhatóság képviselőit, hogy megoldást keressenek. Jellemzőnek tartja, hogy az adóhatóság nem képviseltette magát a megbeszélésen, pedig szarvasi, 50-60 milliós házakkal és több luxusautóval is rendelkező csicskatartók csak minimális adót fizetnek, tehát a feketén foglalkoztatás mellett erről az oldalról is meg lehetne szorongatni őket.

 

2009. június 2. 17:00

Pálffy Lajos

http://www.mno.hu/portal/640586