Babák Z
A még hatalmon lévő Liberális Demokrata Párt (LDP) aktivistái által a pályaudvarok környékén osztogatott ajándék legyezők sem tudták lehűteni a japánok indulatait, amely az utóbbi hetekben a hőmérséklettel azonosan kúszott egyre feljebb. Bár a választás napján a közelgő tájfun előszele enyhülést hozott, az emberek határozottan tudomására adták politikai elitnek, változást akarnak. Mindettől azonban kevesen várnak javulást.
Az augusztus 30-án Japánban tartott előrehozott választásokon súlyos vereséget szenvedett a a kisebb megszakításokkal gyakorlatilag több mint 50 éve, 1955 óta kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP), míg az ellenzéki Japán Demokrata Párt (JDP) csaknem elérte a kétharmados többséget a törvényhozásban, a 480 képviselői helyből 308-at szerzett meg. Japánban az elmúlt fél évszázadban nem szerzett még ennyi mandátumot egy párt sem.
„Változást akarunk” – mondta még vasárnap délután, az előrehozott választások napján egy fiatal lány a Hodogaja körzet tizenegyes választükerülete felé sietve. Kire voksol, nem titkolta. „Szerintem Hatojama pártja (JDP) az egyetlen erő, amely kész a kormányzásra.” A kérdéstől azonban, nem tart-e a lehetséges nyertes, a JDP kudarcától, akik most először kerülnek hatalomra, egészen meglepődött. „Ezen még nem gondolkoztam, de a lényeg, hogy most kifejezhetem a véleményem.”
Nem volt ezzel egyedül. A második legolvasottabb japán napilap felmérésében a hatvanezer megkérdezett 54 százaléka válaszolta, hogy figyelemmel kíséri a választást, és 57 százalékuk jelezte, hogy a JDP-ra voksol majd, de mindössze 24 százalék vélte úgy, hogy a japán politika jó irányt vehet, míg 56 százalékuk arra számít, a választások végeredménye sem hoz jelentősebb változást.
Proteszt szavazás
A részvételi arány rekordot döntött. A lakosság közel hetven százaléka adta le voksát, ami öt millió fővel több, mint a legutóbbi választáskor. De ahogy az előző véleményből is kirajzolódik, az emberek elsősorban valami ellen, nem pedig valami mellett szavaztak.
A kormányváltás már önmagában is történelmi pillanat, a szavazatok ilyen arányú eloszlása azonban meglepte az embereket. A választást követő első napokban mindent áthatott a változás szele. A japánok visszafogottságához mérten meglepően nagy lelkesedéssel nyilatkoztak fórumokon és szűkebb környezetben az ellenzék győzelméről, de egyelőre kevesen tekintenek a távoli jövőbe.
Bizakodásuk egészen más értelmet nyer, ha visszatekintünk az elmúlt fél évszázadra. A második világháború után felnövő generáció csaknem egész eddigi életét egy erő kormányzása alatt töltötte le, és húsz éve, vagyis a nyolcvanas évek óta nem tapasztalt jelentősebb gazdasági fejlődést, míg a harminc körüliek csak stagnálást vagy recessziót éltek meg. A legnagyobb hőség idején is szépen vasalt ingben és öltönynadrágban, kezükben laptop táskával a vasút állomások felé reggelente igyekvő tömegek jövője nem kecsegetett rohamos sikerrel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján Japán a kilencedik helyen áll a világ országai között az öngyilkossági statisztikában, az egyik legfőbb halálok pedig a pénzügyi kilátástalanság.
A japán gazdasági csoda a múlté
A japán áruk iránt mutatkozó kínai kereslet a kétezres évek elején lassú növekedést eredményezett, az export orientált ország azonban a világválság következtében ismét megrekedt. A jelenlegi helyzetet súlyosbítja, hogy júliusban minden eddiginél nagyobb munkanélküliséget regisztrálták, csaknem négy millióan voltak állás nélkül, ami a munkaképes korú lakosság 5,7 százaléka, és többnyire a fiatalabb generáció közül kerül ki. Ez a szám júniusban még 5,4 százalék volt – írta meg a Japan Today. Az előző rekordot 2003 áprilisban jegyezték fel, akkor 5,5 százalék volt a munkanélküliség. Valamint félő, hogy az ország a kilencvenes évek elején tapasztalt deflációba sodródik ismét, a fogyasztói árak folyamatosan csökkennek, a foglalkoztatási helyzet romlása miatt az emberek kevesebbet költenek.
A napokban nyilvánosságra hozott adatok csak tovább rontották a kormányzó párt helyzetét, amelynek számlájára írják továbbá a szigetországba begyűrűző gazdasági válság mértékét. Aszo Taro kormánya fél éves késéssel reagált a világméretű változásokra, így a néhány hónapja bevezett 270 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagnak kevés eredménye mutatkozott – áll a New York Times elemző cikkében.
„Két rossz közül a kisebbik rosszra szavaztunk” – tolmácsolja Tatsuya Sato, a Tennocho állomás melleti zöldséges az ő és kollégái véleményét. Remélik, a jövendőbeli kormány végre komolyan fontolóra veszi, milyen mértékben és arányban jutassa támogatáshoz a vidéki gazdákat, az árak csökkenése miatt ugyanis egyre kevesebben tudnak megélni a termesztésből.
Bezáruló társadalom
Az ország gondjait nem segítenek enyhíteni a külföldi munkavállalók iránt mutatkozó ellenérzések sem. A japán az egyik legtoleránsabb és legudvarisabb nemzet, ha az ember látogatóba érkezik, más a helyzet azonban a letelepedésért folyamodókkal. Ez a mindennapi élet szintjén a bürokráciában mutatkozik meg, valamint egy nemrég készített felmérés is jól példázza a helyzetet. A hétvégi választások kapcsolán megkérdezett tizennyolc ezer ember 95 százaléka vélte úgy, hogy a hosszabb távon az országban tartózkodó külföldiek ne szerezhessenek jogot a szavazásra, és 89 százalékuk nem támogatná javaslatot, hogy a kormány tegye könnyebbé az államporgárság megszerzését – adta közre a Sankei Shimbun gazdasági napilap.
A egyre növekvő munkanélküliség mellett érthető a japánok aggodalma, a külföldiek befogadása azonban orvosolhatná a rohamosan öregedő társadalom problémáját. A JDP által kidolgozott program szerint kétszázhetven dollár, vagyis ötvenezer forintnak megfelő jent adnának családtámogatásként minden gyerek után.
Ám mire ezek a gyerekek felcseperednek, jó néhány változást fog megélni a japán társadalom. A távozóban lévő tájfun lassan kisöpri a fejekből a rózsaszín felhőket meg a lelkesedést, és kitisztul az ég a győzedelmeskedő párt feje fölött is, holnaptól jöhet a munka, és a fogcsikorgatás.
Tóth Mariann 2009. Szeptember 2.
