Keplertől a Keplerig

csillagaszat091031

A szarvasi amatőr csillagászok új bázisán, a Városi Könyvtár gyermekrészlegében került sor a Csillagászat éve alkalmából tartott előadássorozat újabb állomására, amiben Szklenár Tamás, az egyesület tagja a távcsöves megfigyelésekről tartott érdekes összefoglalót. Előadásából kiderült, hogy már Szent István idejében, igaz elméleti síkon, de már kidolgozta az távcsövet. Az áttörés azonban az olasz Galileo Galilei, és a német Kepler idejében történt, akik kortársak voltak, mindketten nagyot alkottak a csillagászat terén, de Kepler kezdeményezése, miszerint egy személyes találkozó során összefésülte volna saját elméletét Galileiével, az olasznál süket fülekre talált, válaszra sem méltatta. Galilei megfigyeléseit, ami akkoriban az eretnekség határát súrolta, szívesen hallgatták, hitték is meg nem is, sőt, Galilei a Pápát is meg akarta győzni elméletének igazáról, olyannyira, hogy a végén azért sikerült is kihúznia a gyufát.

Mind a mai napig a Jupiter általa felfedezett 3 nagy holdját Galilei holdaknak nevezik. Majd egy ugrással a Hubble és a Kepler távcsöveken keresztül eljutottunk a mába és a jövőbe. Megtudtuk, hogy ma a profik már nem végeznek szabad szemmel megfigyelést, mindent számítógép és automatika végez. Az ilyen jellegű megfigyelés az amatőrök kiváltsága maradt. Az előadás végén lehetőség nyílt belepillantani Galilei távcsövének másolatába, amivel 5-szörös nagyítás mellett alig lehetett felismerni a Holdat. Egyszerűen felfoghatatlan, hogy ilyen eszközökkel, sőt, szabad szemmel, hogy tudtak ilyen megfigyeléseket végezni száz és ezer évekkel ezelőtt, lefektetve ezzel a mai csillagászat alapjait, ill. mindmáig érvényes szabályait.