Szilikonmaci

medve100404

Egyébként volt egyszer egy kisfiú, aki mindenáron medvévé szerette volna operáltatni magát. Forduljon meg, magázta a kisfiút a háziorvosa, hiszen minden tisztelet kijár annak a kisfiúnak, aki medvévé szeretné operáltatni magát. Hajoljon le, lássuk a medvét, humorizált a háziorvos. Elvileg nem lehet akadálya, tette hozzá tudományos komolysággal. A kisfiú mindössze annyit mondott örömében, hogy brumm, ezzel is jelképezve, őt a Jóisten eredetileg medvének szánta, csak valami közbejött. De itt már nem jöhet közbe semmi, mondta pár hónappal később a plasztikai sebész a meglepően nyugodt kisfiúnak, aki szép komótosan cammogott be a fehér köpenyes úr után a műtőbe. Egyébként van valami eltitkolt betegséged, kérdezte az orvos a macifiút. Nincs, talán csak annyi, hogy amikor télen kikukkantottam a barlangból, kicsit megfáztam de már bevallottam, dörmögte a kisfiú. Rendben, mindjárt elaltatjuk, nem érez majd fájdalmat, váltott át magázásra a nagy műtét előtt álló kisfiúnál az orvos, hiszen minden tisztelet kijár egy olyan kisfiúnak, aki egy medve bőrébe bújva szeretné leélni további életét. A műtét sikerült, a páciens medve. Illetve csak, elnézést, bocs. A plasztikai sebész sajnos minden igyekezete ellenére sem tudott egy 300 kilós medvét előállítni a kisfiúból, mindössze egy apróbb bocsra futotta. Egyébként meg van elégedve az eredménnyel, kérdezte a lábadozó barna bundást az orvos. Részben, brummogta a kisfiú, majd rövid gondolkodás után az orvosnak szegezte a kérdés: a dínó mennyi lenne? Önnek ingyenes, magázta az orvos a kómás medvebocsot, hiszen minden tisztelet kijár egy olyan medvebocsnak, aki dinoszaurusszá szeretné operáltatni magát. 

Hartay Csaba