Connect with us

Zöld zóna

Udvarol a LEGNAGYOBB

A tavaszi évszak megérkezése nemcsak az embereknek ad felüdülést, hanem beindítja számos állat- és növényfaj szaporodási működését is. Virágoznak a fák, énekel a csalogány, hetek óta a magyar rétek felett csapong a bíbic és megkezdődött a túzokdürgés is. A túzok a legnagyobb testű hazai madár, mely repülni tud. Erős futólábaival gyors iramokra is képes, régi korok letűnt írói „magyar szaladár”-nak titulálták. A kakas testtömege elérheti akár a 16 kg-ot is. Nem kis teljesítmény a hatalmas szárnyaktól ekkora súly magasba emelése!

A túzok ráadásul szép madár is. A 4 évnél idősebb hímek különösen az ivari ciklusban nyújtanak érdekes látványt. Ilyenkor a túzokok összegyűlnek szokásos dürgőhelyeikre, ahol a kakasok eljárják furcsa násztáncukat. Kifordított szárnyakkal, felborzolt tollazattal, hátrabillentett fejjel, röfögő-fújó hangokat hallatva, körbe-körbe lépdelve igyekeznek elcsábítani, meggyőzni kiválóságukról a gyengébbik nemet. Hosszas udvarlás után jön a pár perces nász. Régen lelketlen vadászok előszeretettel használták ki a dürgési időszakot saját boldogságuk érdekében, ilyenkor lőtték le a gyönyörű nászruhás, hatalmas kakasokat. Ma a túzok eszmei értéke 1 millió forint, fokozott védettséget 1969 óta élvez.

A füves pusztákon, a nagyobb gabona-, repce- és kukoricatáblákban találja meg búvóhelyét, ám mivel nagyon óvatos, csak ritkán látható madár. Ezt erősíti még az a szomorú tény, hogy erősen fogyatkozóban van állományuk. Világszerte veszélyeztetett faj. Mivel szívesen költ a kultúrtájon, a mezőgazdasági munkát végző gazdák sokat tehetnek a túzokvédelemért. A gondos gazda kaszáláskor, betakarításkor a gépekre riasztó láncot  szerel, majd a felröppenő madár láttán megáll, megkeresi a fészket, annak zavarása nélkül védőzónát hagy a fészek körül. A riadalom elmúltával a tojó visszarepül a fészekhez, vagy épp a fiókáihoz. Ha elhagyott tojásokat találnak, hívják az illetékes természetvédelmi szakembert, aki gondoskodik a további teendőkről!

Egykori becslések szerint a Kárpát-medencében a századfordulón még 12 000 túzok élt, költött. Az első hiteles felmérés 1945-ben történt, ekkor 8 557 példányt számláltak. Aztán az állandó zavarás, a vonulási veszteségek és főként az intenzívvé váló mezőgazdasági művelés hatására erősen megfogyatkozott a számuk. Több régi „lelőhelyéről” kipusztult. Hazánkban legnagyobb számban a Kiskunsági és a Körös-Maros Nemzeti Park területén élnek, és örömmel jelenthetjük ki, hogy nálunk – még ha lassan is, de – gyarapodik a túzokállomány. A természetvédelmi szakemberek és lelkes madarászok rendszeresen számolják az állományt. Úgynevezett szinkronszámlálásokat tartanak, mely azt jelenti, hogy egy időben több helyen végzik a számolást, így csökkenthető annak a veszélye, hogy egy madarat többször is számításba vegyenek. Az országos túzokszinkron adatok az elmúlt években a következőképp alakultak: 2005: 1 254 példány. 2006: 1 294 példány. 2007: 1 283 példány. 2008: 1 378 példány. A legutóbbi túzokszinkron e hónapban volt, akkor 1 482 túzokot számoltak meg hazánk területén. Mi, Békés megyeiek büszkék lehetünk arra, hogy a legnagyobb, így legéletképesebb állomány nálunk található. Nem véletlen, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park címerében épp ez a madár (pontosabban annak feje) szerepel. A szinkronszámlálás alkalmával a Park területén 606 példányt számoltak ebből a nemes madárból.

Aki szeretné közelről is megvizsgálni ezt a pompás élőlényt, annak ajánlom figyelmébe Dévaványán, a Réhelyi Látogatóközpontnál lévő Túzokrezervátumot, ahol testközelből ismerhetik meg e madarat. A túzokdürgés május elejéig tart.

Click to comment

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply

Kiemelt

Hirdetés

Archívum

2010. április
h k s c p s v
« Már   máj »
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930  

Kategóriák

Friss

Connect