Babák Z
Mindig zavarba hoz, hogy cigányok-e a romák, vagy fordítva. Több cigánytól, akik folyamatosan cigányozták magukat, pár éve megkérdeztem, hogy mi nem sértő, cigányoknak, vagy romáknak nevezni őket. Kicsi gondolkodás után egyértelműen a cigányt választották – ezért most én is bátran használom -, de azt is hozzátették, hogy mindkettő rendben van, ha nem sértő szándékkal használják.
A „Szarvasi Fiatalok a Holnapért” Egyesület május 21-én roma értelmiségi konferenciát szervezett városunkban „A szemléletváltás ideje” címmel. A szemléletváltás ideje tényleg eljött, de a konferencia azt bizonyítja, hogy nem csak magyar oldalról, hanem cigány oldalról is. A konferencia abból a szempontból úttörő volt, hogy végre cigányok beszélgettek, olykor vitatkoztak cigányokról, nem pedig nemcigányok. A helyszín, Szarvas, rendhagyó volt, mert nem hiszem, hogy van még egy város az országban, ahol az ott élő cigányok 80%-a vagyonosabb a helyben lakó nemcigányok 90%-ánál.
A konferenciát a főszervező, Jónás Jánosné és Melis János Szarvas Város Jegyzője nyitotta meg. Az előadók között volt ismert és elismert cigány közéleti személyiség is, pl. Joka Daróczi János, a Roma Magazin főszerkesztője, aki a média felelősségéről beszélt, és aki tisztán látta, hogy „a szélsőjobb a hátukon mászott be a Parlamentbe” de mintha itt vége is lett volna a felismerésének.
Meghívott volt olyan cigány vezető is, Dógi János, az Országos Cigány Önkormányzat alelnöke, akinek arra sem volt ideje, hogy hogy meghallgassa az első előadókat, máris sietett a dolgára, pedig egészen biztosan nem volt az országban ennél fontosabb, a cigánysággal foglalkozó rendezvény ebben az időben. Előbb-utóbb majd csak magukra találnak a cigányok, és rájönnek, hogy nem az önjelölt képviselőkre kell bízni, hanem jobban bele kell szólniuk saját sorsuk intézésébe, mert így csak egy-két ember érdekeit szolgálják a cigány szervezetek.
Oláh József PhD hallgató, a RODOSZ elnöke, a cigány „Identitás és önreprezentáció és az érdekképviselet összefüggései”-ről tartott előadást. Feltette a kérdést, hogy ki a cigány, és három megközelítést is adott, de nem jutottunk közelebb a megoldáshoz. A nyelvész szerint az, aki beszéli a nyelvet. Ő az, aki nem megy ki az utcára, és nincs DVD-lejátszója. Az antropológus szerint az a cigány, aki antropológiai jegyei alapján az. Ő járja az utcákat, de még nem látta a „Blöff” című filmet, sem kék szemű, szőke cigánygyereket Szarvas utcáin. A jogász azt, mondja, hogy az, aki olyan életmódot folytat. Ő már látta a „Blöff”-öt, és szőke, kék szemű cigánygyereket is. Érdekes lenne a roma közösséget is megkérdezni, hogy ki a cigány, és meglepő eredményt hozhatna a kérdezősködés. Ha meg is kérdezik az oláh cigányokat, akkor az ki fog derülni, hogy ők nem veszik cigányszámba a romungrókat, félcigányokat, pedig bennük magas a cigányságtudat, képzettebbek az oláh cigányoknál, és be is töltenék a híd szerepét a cigányok és a nemcigányok között. Biztató, hogy a konferenciára eljött olyan fiatal iskolázott cigány is, aki szívén viseli a cigányság sorsát.
Oláh József mondandójához volt egy előadással felérő hozzászólás, Kovács Erzsébet, a békéscsabai Cigány Önkormányzat vezetője, egy ízig-vérig cigány asszony, aki tisztán látja a cigányság integrációjának problémáját, és kivételesen nem a szokásos liberális szemszögből vezette le. Minden szarvasi szívesen hallgatta volna, mert pontos kórképet vázolt fel a cigányság elutasításának okairól, miszerint lopnak, hazudnak, csalnak, szociális segélyből való élősködésre rendezkedtek be, és egyedül azt kérte, hogy próbaképp legalább a cigány diplomásokat fogadják el a nemcigányok, hogy megmutathassák, hogy ők is tenni akarnak a cigányok és nemcigányok közösségért, és hasznos tagjai lehetnek a társadalomnak. Ő egyébként közel tíz diplomás cigányt segített alapítványának támogatásával felsőfokú végzettséghez.
Solymosi József Bonifácz, népegészségügyi szakember „A roma közösség kultúrája és az egészségi állapot összefüggései”-ről beszélt. Összevetette a magyar korfát, és megállapította, hogy a cigányok születésükkor 7,5 évvel rövidebb életre számíthatnak, mint a nemcigányok, de ezt Mohácsi Viktória javaslatára már 10 évként ment át a köztudatba, mert az „jobban kommunikálható”. Már ennek a Viktóriának sem hihetünk!
„A cigány kultúra megjelenési lehetősége az oktatásban” című előadásában Gidáné Orsós Erzsébet, PhD hallgató, a Gandhi Gimnázium igazgatónője elmondta, hogy helye lenne a cigány iskoláknak, amik az lenne az ismérve, hogy minőségi képzést ad rendes körülmények között, felkészült tanárokkal, és ahol a cigányok saját hagyományaikat is ápolhatják. A szarvasi szervezőkre ez nagy hatással volt, és amennyiben anyagi lehetőségeik engedik, el fognak menni Pécsre egy busznyi, az ilyen elkülönített oktatást ellenző szülővel együtt, hogy saját szemükkel győződjenek meg az ilyen iskolák létjogosultságáról.
A tanácskozás szünetében Csík Ödön és Zenekara játszott a résztvevőknek.
A konferencia azt az üzenet hagyta számunkra, hogy a cigányok igenis keresik a beilleszkedés, együttélés útját, de sajnos hosszú még az út addig, amikor reggel úgy köszönhet cigány a nemcigánynak, és viszont, hogy „jó reggelt, Szomszéd!”, és ez tényleg azt is jelenti.
A konferencia végén a „Miért jó cigánynak lenni?” rajzpályázat eredményhirdetése következett, ahol köszönetet mondott az iskoláknak és az óvodáknak, ahonnan pályaművek érkeztek. Jónásné Kriszti külön kiemelte a Benkát, és mint mondta, tudja, hogy milyen meghurcoltatáson ment át a múlt évben az iskola, de ők azok, akik nem csak hogy minden alkalomra, de sokan jönnek a rendezvényeikre.
A „Miért jó cigánynak lenni?” helyezettjei:
1. kategória óvodások:
1. Bakró Kristóf
2. Farkas János
3. Farkas Lajos
2. kategória alsó tagozat:
1. Balogh Patrícia
2. Nagy György
3. Nagy Bianka Mercédesz
4. Nagy Dzsenifer
5. Rostás Gizella, Bankó Natália
6. Kolompár Csilla
7. Balogh Norbert
8. Bankó Gusztáv, Balogh Alex
9. Farkas Erik, Nagy Dávid
10. Nagy József
3. kategória felső tagozat
1. Rostás Ödön
2. Rostás Gizella
3. Nagy Sándor
4. Rostás Ernő, Rostás Kálmán, Farkas Roland
5. Nagy Mihály
{jomcomment}
