Osztály, vigyázz!

Eljött a visszavágó ideje a Fő téri-Vajda vs. Babák Mihály polgármester játszmában. Az első, idegenben tartott találkozón nem lehetett jelen Polgármesterünk az új Országgyűlés alakuló ülése miatt, de most hazai pályán fogadta a vendégeket. Az egész találkozó egy tét nélküli barátságos meccshez hasonlított. Először átvezette a vendégeket a felújítás alatt álló Fő téri Általános Iskolába, ahol a kivitelező, az Integrál Zrt. képviselőjével, Bődi Péterrel részletesen bemutatták a már átlátható állapotú iskolát. Kár, hogy csak az SZMK képviselői jöttek el, és nem jött több szülő, mert akkor mindenki megnyugodva láthatta volna, hogy a munkák terv szerint haladnak, szeptemberben itt kezdhetik a tanévet a főtérisek. A gigantikus építkezéssel egy baj van. Ilyen gyermeklétszám mellett hamarosan minden két belakott osztály között nemsokára lesz egy lakatlan is, majd pár év múlva már két lakatlan lesz köztük. Ennek van jó oldala is, az egymás melletti osztályok zajongása nem fogja zavarni a szomszédokat. A rossz oldala az, hogy a rezsije megmarad, ezt így rentábilisan üzemeltetni nem lehet majd. Amennyiben változni fognak a gyermekek után járó támogatások, még kevesebb gyerek fog jönni még onnan is, ahol most magasabb a gyermekvállalási kedv. Elég nehéz volt elintézni az RTL-nél, hogy a közérthetőség kedvéért a témához kapcsolódó, címben szereplő dokumentumfilmet adják a találkozó utáni főműsoridőben, de megérte a fáradtságot:)

A terepbejárás után a Polgármesteri Hivatal körtermében folytatódott a beszélgetés, aminek a hangulata meg sem közelítette a múltkoriét. Polgármesterünk a kellemesebb társalgó modorát vette elő, ami még jól is állt neki. Abban váltak el a felek, hogy a felújítás augusztusban kész lesz, és a költözést is meg lehet csinálni szeptemberig.

Az iskolahelyzetet újabb megvilágításba helyezi az a tény, amit a Heti válasz nyomozott ki, hogy Szarvason 110 középsúlyos értelmi fogyatékos, 40-es IQ alatti – él, ami egy Szeged méretű városnak is becsületére válna. Na ez pont egy olyan kisegítő iskolányi, ami el is fér a Petőfi épületében. A Heti válasz szerint a cigányság köreiből kerülnek ki az értelmi fogyatékosok, de az általam megkérdezett cigány származásúak közül egy sem ismert ilyen fogyatékos gyereket nevelő családot, tehát itt csúsztathatnak a cikkben. Arra gondolni sem merek, hogy esetleg csaltak. Mindenesetre érdemes elolvasni a cikket.

Volt olyan hang is, hogy a főtérisek még talán maradnának is a Petőfiben, ha nem ilyen állapotban lenne. Nem csodálkoznék, ha egy felújított Szlovák, egy felújított Fő téri, Egy felújított Benka és egy felújított Vajda után talán azt mondanák a Petőfi felújítására beadott pályázatnál, hogy „na ne má’ srácok, tudjátok már hol a határ!”. Hamarabb lehet kisegítőre pályázni, ha a kormány netán ismét felfedezi ezt a régen jól működő iskolatípust, ami a Heti válasznak már sikerült.

Íme néhány NEM szakmai alapon, egy pillanat alatt formálódott ötlet, ami valószínű, hogy nagy hülyeség, de az is lehet, hogy a van benne olyasmi is, ami megér egy homlokracsapást, ill. elindíthat egy kollektív gondolkodást. A Fő téri saga első fejezetéről szóló írásunk után az Oktatási Bizottság (nevében?) hozzászóló azt írta, hogy beszéljenek róla, akár ezen a fórumon keresztül is, és bár én azt gondolom, hogy ennek más lenne a módja. Valahogy úgy kellene megtenni, hogy egy kellően nagy teremben jöjjön össze minden fél, aki érintett, aki érintett lehet a közeljövőben – szülők, leendő szülők, tanárok, PMH, evangélikusok, vagy csak akit kicsit is érdekel a dolog, vállalva a nevét egy jelenléti íven, és kezdjenek el beszélgetni mindaddig, amíg ki nem alakul valami. Aki nem szerepel egy jelenléti íven sem, az ne mondhassa később, hogy „én megmondtam, hogy ez így nem működik”, és ezt fogadja el kollektíve minden résztvevő. A krónikus okoskodók egyszer végre tegyék oda magukat az útkeresési folyamat kezdetétől, ne csak jó magyar szokás szerint a névtelenség mögül mondják meg a frankót. Az is lehet, hogy új dimenzió nyílik meg életükben kilépve a gerilláskodásból, és kincsek kerülhetnek felszínre, ami otthon a tévének elmondva soha nem derülnének ki. A meeting előtt mindenki leszáll a lóról, kiköti, majd a végén mindenki megkeresi a neki valót, és megpróbál nem fordítva felülni a hátára. Mindenesetre hozzászólásoknak nyitott a pálya. A Babák-allergiában, evangélikus-allergiában, munkaallergiában szenvedők most ne írjanak, vagy sújtsa őket a köz ítélete, mint ahogy engem is a jelen írás elkövetéséért.

A legegyszerűbb modell:
Fő téri – Kisgimi – Vajda Gimi együtt a Fő téri felújított épületében, a Székely a Gimi épületében, az evangélikusok megkapják a Székelyt, ha a Vajdástól független gimit szeretnének. A 12 osztály egy helyen történő kezelése nem lenne könnyű. A székelyeseknek is kevesebbet kellene szaladgálniuk. Két gimit sem tud eltartani a város.

A legkooperatívabb modell:
Fő téri – Kisgimi a Fő tériben, Vajda kooperál az evangélikusokkal a Székely épületében. Székely a Gimi épületében. Petőfiben kisegítő. A kooperáció esetén lehetne egy egységes gimi. Két külön gimi esetén mindkettő felköthetné a nadrágját, mert azért jelentős részét tennék ki a szarvasiak, és rajtuk kellene osztozkodniuk, ráadásul fel is hígulna diákanyag, ami jó esetben is két középszerű iskolát eredményezne. Az egyházi gimi épülete sem lenne egyszerű eset, mert viszonzásul a város simán betarthatna úgy, hogy nem ad ingatlant azzal a címszóval, hogy minden szóbajöhetőt használ, és még csak meg sem kellene indokolnia.

A legelrugaszkodottabb modell:
Megkérdezni az egyházat, hogy egy Fő téri Benka épületcsere nem tetszene-e. Gimi Székelyben, Székely és a szakképzés a Gimiben. Ha az egyház nem áll el az önálló gimnáziumtól, akkor a Polgármesteri Hivatal a Mittrovszkyba mehetne, az Okmányiroda az egykori banképületbe. PMH-t megkapja az egyház gimnáziumnak. Kisegítő a Petőfiben. Ki lennének alakítva az oktatási gócok, plusz ott lenne szükség esetére az egykori Úttörőház vésztartaléknak. Az se legyen szempont, hogy egy kilométerrel messzebb kerül az iskola a lakóhelytől, mert ingyenes a diákoknak a buszjárat, legfeljebb az Önkormányzat ráhat a Körös Volánra, hogy sűrítsen, vagy változtasson rajta, ami még mindig kevesebb pénzkidobással járhatna, mint a félig üres iskola. Én három évvel ezelőttig 10 métert mentem a munkahelyemig, ma minimum napi 10 kilométert szaladgálok csakis a nettó munkám ellátása érdekében minden newjságozás nélkül. Ilyen időket élünk, és a boldog békeidők kilátása egyre távolabb kerül.

Az oldschool modell:
Minden maradhat a régiben. Nagyon úgy néz ki, hogy idő kérdése, de lesz evangélikus gimi, mivel a 11 egykori evangélikus középiskolából 10-et már újraindítottak, csak Szarvas a kivétel. A félig feltöltött önkormányzati intézmények fenntartása sok feleslegesen kidobott pénzébe fog kerülni a városnak, és ugye azt mi adjuk össze ilyen-olyan adóból, ÁFÁ-ból.

Lehet ragaszkodni megszokásokhoz, de úgy tűnik, hogy közeledik az az utolsó időpont, ahol sérelmeket félretéve, nulláról kezdve el kellene kezdeni egymással ismét beszélgetni – szülők, tanárok, evangélikusok, városi intézmények fenntartói, VÁTI – hátha van olyan megoldás, ami elfogadható a nagytöbbségnek, és nem hozza lehetetlen helyzetbe a várost sem, mert ha az kényszerpályára kerül, nem lesz mód alkudozásra, viszont egy csomó tanár számára nyitott lesz a pályaelhagyás íve.

Tekintse meg galériánkat!