Eltűnt Damon Hill!

f1100801

f1100801Mit tegyen az ember, ha van egy gyereke, aki többet tud a a Forma 1-ről, mint Palik, és van egy rokona, aki előáll három jeggyel a Gold 2-es tribünre. Ilyenkor nem tehet mást, mint előző este családi összetartás keretében – együtt sírunk, együtt nevetünk alapon, és mint a végén kiderült, együtt is süketülünk meg – csinálunk 20 szendvicset, néhány liter szörpöt, felszeletelünk egy csomó paradicsomot, ugyanennyi paprikát és egy fél méter kígyóuborkát, beállítjuk az órát fél 6-ra, hogy másnap hajnalban autóba üljünk, hogy útban a Hungaroringre Öcsöd környékén beverhessük az első szenyánkat.

A Gold tribünök a célegyenesben vannak, a mienk a célvonalnál, a ráfordító kanyarhoz közel. Hogy ha lúd legyen kövér, az F1-et megelőzik a Formula BMW, a GP3-as és GP2-es és végül Porsche Superkupa futamai, amin összesen 71 kört tesznek meg a versenyzők, és ami a 70 körös F1-gyel együtt pont elég, hogy az ember hallásán akkora lyukat égessen, hogy még hazafelé, Szarvas közelében se hallja a magasabb hangokat, mint pl. az index visszajelzőjét.
A mi családunkban nincs összetartás F1-ügyben. Az egyik gyerek, az F1-rajongó, és az édesanyja hamiltonos, én buttonos, de szimpatikus Webber is, ill. amióta Schumacher visszatért – aki miatt egyébként évekig nem néztem a versenyeket – kicsit sumakkeres is. A másik gyerek őrlődik Massa és a mcLarenesek között. Ebből kiderül, hogy nem szoktunk a végén pezsgőt bontani, és koccintani. Pedig a végére mindig felébredek. Nem tudom, mások is megfigyelték-e már, hogy egy-egy  ilyen futam pont egy jó délutáni szunyálás hosszúságú, egy nyolcórás futammal pedig komoly alvászavarokat lehetne kezelni.
Meggyanúsítottak, hogy mindig a győztesnek szurkolok, pedig egyszerűen csak úgy gondolom, hogy Webber és Button is egy csomó sikertelenséget sikertelenségre halmozó év után elérte, amiért odament. Lehet, hogy csak egyszer lesznek világbajnokok, de akkor is világbajnokok, bár Webber még csak esélyes. Kitartottak, szerencséjük volt, vagy jól helyezkedtek, de nyerő párosba kerültek az autóval. Schumaherben azt becsülöm, hogy visszajött, hogy beüljön egy nemferrariba, ami pedig biztos befutó lenne, és nem kellene a középmezőnyben küzdenie. Ja, és ő volt Stig is, amíg vissza nem jött az F1-be, és amivel ismeretlenül is belopta magát a Top Gear- és Stig-függő családom minden férfitagjának szívébe.
Szóval egy ilyen futam élőben, az égető napon nem gyenge, pláne nem olyan hangerejű hangzavarban, amilyenben az embernek belülről viszket a dobhártyája. Mikor még kb. 12 szendvics van a hátizsákban, az ember meglátja az F1-es pilótákat, akik felszállnak egy kamionra, hogy  körbevigyék őket a pályán, hogy a többi tribünön ülők is láthassák őket. Ebből a szempontból a legszerencsésebb helyen ültünk, a célvonalnál, a rajtrács első harmadánál, így az orrunk előtt zajlott minden. 10 szendviccsel a vége előtt elstartol a mezőny, ami nem tartogat nagy eseményeket, amik inkább a boxutcában zajlanak. Roseberg lerepülő kereke pattog végig az állásokon, és eltalál egy szerelőt, de szerencsére mindenki megússza, Kubicát pedig seggbetelefonálja Sutil. A majdnem az az egyedüli látványos esemény, mikor 8 szendviccsel a vége előtt Schumacher majdnem sormintát csinált Barichelloból a célegyenes falán, amit ha hajszál híján is, de megúsztak. Hamilton autója leállt, így a család fele már biztos nem lesz boldog. A Massa és a mcLarenes pilóták között őrlődő gyerek sem jut közelebb a döntéshez, mert egyik tényező sem kerül a dobogóra. Legalább az ausztrál exmodell, Webber nyert. Ő még tud örülni a győzelmének. A futam nem szívta le nagyon, a pódiumon helyből akkorát ugrott, hogy át tudta volna repülni zsoké méretű kollégáit. Még a díjat átadó Schmitt Pál (ex)házelnök-államfő is elismeréssel nézte, pedig tévétornás korában biztosan ő is tudott ilyet. Biztos látott má ilyet tévében, mert a pezsgőlocsolást rutinosan nem várta meg.
Hat szendviccsel a vége előtt kikönyököltük magunkat a tömegből, és kettővel a vége előtt lejöttünk az autópályáról, és erőltetett menetben igaz, de pont elfogytak a szenyák mire hazaértünk.
Heveny szendvicsmérgezéssel és nyolc órával a leintés után is csengő füllel, nézhetetlen filmek között kapcsolgatva, szájról olvasva próbálom kideríteni, miről is lehet szó, de ez most valószínűleg  csak a Hustleren sikerülne.
A Forma 1-gyel a tévé előtt kacérkodóknak jó hír, hogy 15 év után ismét nézhető lesz a közvetítés, mert Palikok ezzel a futammal lezárólag nyugdíjazták, így nem kell állandóan Gyulám rovására főnök-beosztotti viszonyban elsütött, még a pesti humorhoz képest is iszonyúan gyenge poénokat hallgatni. Arról nem beszélve, hogy fogalma sem volt, mi folyik a versenypályán, de annyira nem, hogy az esetek nagyrészében még a versenyzőket sem találta el. Ebből a szempontból mi minden tudás birtokában voltunk, mert minden hibáját egy másodpercen belül kijavította F1-rajongó elsőszülöttem. Jó-jó, de hová tűnt Damon Hill?

A Gold tribünök a célegyenesben vannak, a mienk a célvonalnál, a ráfordító kanyarhoz közel. Hogy ha lúd legyen kövér, az F1-et megelőzik a Formula BMW, a GP3-as és GP2-es és végül Porsche Superkupa futamai, amin összesen 71 kört tesznek meg a versenyzők, és ami a 70 körös F1-gyel együtt pont elég, hogy az ember hallásán akkora lyukat égessen, hogy még hazafelé, Szarvas közelében se hallja a magasabb hangokat, mint pl. az index visszajelzőjét.

A mi családunkban nincs összetartás F1-ügyben. Az egyik gyerek, az F1-rajongó, és az édesanyja hamiltonos, én buttonos, de szimpatikus Webber is, ill. amióta Schumacher visszatért – aki miatt egyébként évekig nem néztem a versenyeket – kicsit sumakkeres is. A másik gyerek őrlődik Massa és a mcLarenesek között. Ebből kiderül, hogy nem szoktunk a végén pezsgőt bontani, és koccintani. Pedig a végére mindig felébredek. Nem tudom, mások is megfigyelték-e már, hogy egy-egy  ilyen futam pont egy jó délutáni szunyálás hosszúságú, egy nyolcórás futammal pedig komoly alvászavarokat lehetne kezelni.

Meggyanúsítottak, hogy mindig a győztesnek szurkolok, pedig egyszerűen csak úgy gondolom, hogy Webber és Button is egy csomó sikertelenséget sikertelenségre halmozó év után elérte, amiért odament. Lehet, hogy csak egyszer lesznek világbajnokok, de akkor is világbajnokok, bár Webber még csak esélyes. Kitartottak, szerencséjük volt, vagy jól helyezkedtek, de nyerő párosba kerültek az autóval. Schumaherben azt becsülöm, hogy visszajött, hogy beüljön egy nemferrariba, ami pedig biztos befutó lenne, és nem kellene a középmezőnyben küzdenie. Ja, és ő volt Stig is, amíg vissza nem jött az F1-be, és amivel ismeretlenül is belopta magát a Top Gear- és Stig-függő családom minden férfitagjának szívébe.

Szóval egy ilyen futam élőben, az égető napon nem gyenge, pláne nem olyan hangerejű hangzavarban, amilyenben az embernek belülről viszket a dobhártyája. Mikor még kb. 12 szendvics van a hátizsákban, az ember meglátja az F1-es pilótákat, akik felszállnak egy kamionra, hogy  körbevigyék őket a pályán, hogy a többi tribünön ülők is láthassák őket. Ebből a szempontból a legszerencsésebb helyen ültünk, a célvonalnál, a rajtrács első harmadánál, így az orrunk előtt zajlott minden. 10 szendviccsel a vége előtt elstartol a mezőny, ami nem tartogat nagy eseményeket, amik inkább a boxutcában zajlanak. Roseberg lerepülő kereke pattog végig az állásokon, és eltalál egy szerelőt, de szerencsére mindenki megússza, Kubicát pedig seggbetelefonálja Sutil. A majdnem az az egyedüli látványos esemény, mikor 8 szendviccsel a vége előtt Schumacher majdnem sormintát csinált Barichelloból a célegyenes falán, amit ha hajszál híján is, de megúsztak. Hamilton autója leállt, így a család fele már biztos nem lesz boldog. A Massa és a mcLarenes pilóták között őrlődő gyerek sem jut közelebb a döntéshez, mert egyik tényező sem kerül a dobogóra. Legalább az ausztrál exmodell, Webber nyert. Ő még tud örülni a győzelmének. A futam nem szívta le nagyon, a pódiumon helyből akkorát ugrott, hogy át tudta volna repülni zsoké méretű kollégáit. Még a díjat átadó Schmitt Pál (ex)házelnök-államfő is elismeréssel nézte, pedig tévétornás korában biztosan ő is tudott ilyet. Biztos látott má ilyet tévében, mert a pezsgőlocsolást rutinosan nem várta meg.

Hat szendviccsel a vége előtt kikönyököltük magunkat a tömegből, és kettővel a vége előtt lejöttünk az autópályáról, és erőltetett menetben igaz, de pont elfogytak a szenyák mire hazaértünk.

Heveny szendvicsmérgezéssel és nyolc órával a leintés után is csengő füllel, nézhetetlen filmek között kapcsolgatva, szájról olvasva próbálom kideríteni, miről is lehet szó, de ez most valószínűleg  csak a Hustleren sikerülne.

A Forma 1-gyel a tévé előtt kacérkodóknak jó hír, hogy 15 év után ismét nézhető lesz a közvetítés, mert Palikok ezzel a futammal lezárólag nyugdíjazták, így nem kell állandóan Gyulám rovására főnök-beosztotti viszonyban elsütött, még a pesti humorhoz képest is iszonyúan gyenge poénokat hallgatni. Arról nem beszélve, hogy fogalma sem volt, mi folyik a versenypályán, de annyira nem, hogy az esetek nagyrészében még a versenyzőket sem találta el. Ebből a szempontból mi minden tudás birtokában voltunk, mert minden hibáját egy másodpercen belül kijavította F1-rajongó elsőszülöttem. Jó-jó, de hová tűnt Damon Hill


{jomcomment}