Ó, hogy rohanj meg!

rohano100903

rohano100903Évekkel ezelőtt láthattunk futni egy dzsoggingos alakot a főutcán, arcáról csalódottság tükröződött, lerítt róla az elégedetlenség. Azt hihettük, a súlya zavarja, üldözi, már-már agyonnyomja, de nem, csak nem volt neki elég gyors a tempó. Mára rohanósba váltott. Még mielőtt innen is elrohan, felteszünk neki néhány kérdést gyorsan, természetesen.

– Mióta rohan?
Ma lesz egy éve, három hónapja, négy hete és tegnapja, hogy rohanok. Elegem volt a XXI. század központilag leplezett lassúságából. Az emberek csak piszmognak, topognak, néznek ki az ablakon. Minden belassult. Az 1800-as évek suhogó gyorsaságához képest egy lassított felvétel a mai mindennapi élet, hiányzik a régi kapkodás, ezért is kezdtem el munka után rohanni járni. Nézzék meg, mi megy az utcákon, sehol egy teremtett lélek, az utak üresek, a dugót hírből sem ismerjük. Utoljára egy régi fényképen láttam forgalmi dugót, a fotó abból a megboldogult korszakból származik, amikor még nem találták fel az automobilt. Villámkorszaknak hívom azt az érát.

– Hova rohan?
Eszementen előre, ha kell, még fel is lökök pár nénikét a piac bejáratánál. Ennyi tuning kell a lelkiismeretemnek. A rohanás megnyugtat, ellazít. Régebben kijártam kocogni a pályára, de az a terep nem nekem való. Pohos kis macikák akarnak leadni pár kilót, de csak lihegnek és tovább gömbölyödnek, semmi változás. Rohanva elrohan az idő is. Amúgy meg nem telik normálisan. Az is rettenetesen felbosszant, hogy sajnos jó ideje fiatal vagyok. És ez egy idő után kezd kellemetlenné válni. Hajam nem őszül, hiába kenegetem némelyik hajszálamat szürke hajfestékkel, lenő, s újra fekete. Mikor öregszem már meg? Könyörögjek? Kinek?

– Mindenhol azt hallani, hogy ne rohanj, mert eltaknyolsz, meg a rohanás miatt van annyi baleset, erre maga meg munka után eljár rohanni. Nem érzi különcnek magát?
Inkább küldöncnek érzem magamat, hiszen hírül viszem a sebességet a sok begyepesedett puhánynak, akik három métert sem haladnak két nap alatt. Nem az a baj, hogy nem kapkodunk eléggé, hanem hogy azokat, akik megpróbálnának kitörni végre saját lassúságukból, idegbeteg alakoknak állítják be a lassúságért felelős intézmények munkatársai. Oké, ideges is vagyok, de engem megnyugtat a stressz. S ha rohanok, átjárja testem-lelkem a megfontoltság és a béke. Elnézést, de rohanásban vagyok, van még néhány szál, amit össze szeretnék kuszálni. Minden vágyam, hogy hirtelen rontsam el az egész életem.

– Még egy utolsó kérdés, mi a véleménye az Internetről, korunk leggyorsabb vívmányáról?
Elég lassú lehet, mivel hozzám még nem jutott el. Nem hiszek az ilyesmikben, jelenleg is az 1700-as években kiadott gyorskönyveket lapozom. Az olvasás roppant vontatott, avítt tevékenység, lapozni viszont imádok. Tegnap 34 másodperc alatt sikerült átnyálaznom egy 1243 oldalas antik lexikont. Élmény volt. Ezt csinálja utánam az Internet, kezicsók.