Új utakon az újtemplomiak

101126ujtemplom

101126ujtemplomA Szarvas-Újtemplomi Evangélikus Egyházközség fontosnak érzi a legkisebbek, a gyermekek megszólítását. Ezért nélkülözhetetlen a számunkra, hogy felkínáljuk, és ahol igény mutatkozik rá, ott részt is vegyünk az iskolai hitoktatásban. Így – az iskolák vezetésével egyetértésben, és szülői beleegyezéssel – tartunk evangélikus hittant a Szlovák Általános Iskolában, a Vajda Péter Intézmény Általános Iskolájában („Fő téri” iskola) és a SZIE Gyakorló Általános Iskolában. Az alábbiakban megbízott hitoktatóink beszámolóit adjuk közre.

„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3,16)

Ez az ige szerepelt a hittanos jelentkezési lapokon. Azt olvashatjuk, hogy Isten szerette, és szereti is ezt a világot. Milyen jó ezt tudni. Ma, amikor a szeretet szó értelmezése már szinte közhellyé vált, ennek az igének a fényében új értelmet nyerhet. Amikor valaki szeret minket, tudhatjuk, hogy figyel ránk, kedvünkbe igyekszik járni, és szeretné, ha jól éreznénk magunkat. Isten is így szeret bennünket, sőt ettől sokkal jobban. Hiszen ha a fent idézett igét tovább olvassuk, egyszülött Fiát adta értem, érted, és mindenkiért ezen a földön. Isten semmit nem sajnált tőlünk. Annyira szeretett bennünket, hogy feláldozta gyermekét értünk. Szeretné, ha Jézus által értelme volna az életünknek Ma, amikor az élet tele van bizonytalansággal, akár a munkahely, akár a párkapcsolatok terén, ezek mind a gyerekekre is kihatnak. Érzik ők is a bizonytalanságot, a feszültséget, és sokszor nehezen tudják feldolgozni, és nem tudnak megküzdeni ezekkel a gondokkal. Félelmeik vannak, és bizonytalanságban érzik sokszor magukat. A hittan órákon, Isten segítségével, azt szeretném, ha a gyerekek Jézusban egy olyan alapra találnának, aki biztos szikla lehet az életükben. Isten számára ők is és mi is fontosak vagyunk. Hiszen Ő formált és alkotott bennünket. Nem hagy el minket,ezt maga Jézus ígérte meg: „Én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Mt 28,20) A bibliai történeteken keresztül látták és tudták meg a gyerekek, hogyan lett Annának meddőként mégis gyermeke, a kis Sámuel. Hogyan változott meg a csaló Zákeus, aki pénzt csalt ki másoktól, és így szerezte gazdagságát. Ki által lett ebben a csodálatos világban minden. Ki teremtette meg őket, minket és téged is. Énekeket tanulunk, és kézműves tevékenységeket folytatunk. Isten kegyelméből ebben a tanévben a Szlovák Általános Iskolában és a Főtéri Általános Iskolában tarthatok heti egy alkalommal hittan foglakozásokat. Nagyon hálás a szívem Istennek a lehetőségért, és a gyerekekért is.

„Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba. A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt: saját világába jött, és az övéi nem fogadták be őt. Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében.” (Jn 1,9–12)

Bátori Andrea

 

Új utakra szólít az Úr

Ez az esztendő a változások évének bizonyult a Szarvas-Újtemplomi Evangélikus gyülekezet számára. Hosszas küzdelem után távozott korábbi lelkészházaspárunk, majd később a helyettesítésükre kirendelt lelkész is. Most végre megpihenni látszunk új lelkészünk – Laczi Roland – szolgálatában. Nagy és ismeretlen út volt ez számára: otthagyni egy virágzó gyülekezetet, és felvállalni e kicsiny, megsebzett nyáj pásztorolását.

Engem is új útra szólított az Úr. Szeptemberre kiderült, hogy hitoktatónk – Matók Adél – tartós betegsége miatt nem tudja ellátni feladatát a városi intézményekben. Gyülekezetünk vezetősége felkért, hogy vállaljam el legalább saját munkahelyemen – a SZIE Gyakorló Általános Iskolájában – a gyermekek hitoktatását. Pedagógus lévén, természetesen nem okoz gondot, hogy kisgyermekekkel foglalkozzam. Hanem a hitoktatás az más dolog. Új út. Először megijesztett a feladat. Azután rájöttem, hogy keresztyén emberként mindennapi kötelességem terjeszteni a jó hírt, beszélni másoknak Jézusról és értünk tett áldozatáról. És most sem lenne más dolgom. Ráadásul, egyik kedvenc énekem – „Jézus hív: »Jertek énutánam!«” (Evangélikus Énekeskönyv 438. ének) – sorai is folyton a fülemben jártak: „Rossz tanítvány, ki tétlen vár, Ha Mestere előtte jár.” (3. versszak)

Elvállaltam hát a feladatot, és azóta csak szép pillanatokkal gazdagodott életem. Mára már 16 kisgyermekkel foglalkozhatom – az Úr kegyelméből hétről hétre akad 1-1 új érdeklődő –, és lenyűgöz az a feltétel nélküli hitük, melyet Jézus is sokszor emleget. Szinte isszák az Úr szavait, a bibliai történeteket, és minden apró részletet megjegyeznek.

S hogy az Úr mennyire eltervezi útjainkat? A 2. osztályosoknak éppen Ábrahámról kell mesélnem. Hányszor állította új út, új próba elé az Úr! És Ábrahám soha nem gondolkodott, nem mérlegelt! Hűen és bizalommal követte az Úr szavát a legnehezebbnek tűnő helyzetekben is. Megígért jutalma pedig soha nem maradt el.

Lassan vége az évnek, közeledik az új esztendő. Talán új útra is kell lépnünk. Újévi jókívánságként ábrahámi hitet kívánok minden testvéremnek, a tisztelt Olvasóknak is. S ha döntés elé kerülnek, ne feledjék: „Hagyd az Úrra utadat, bízzál benne, mert ő munkálkodik.” (Zsolt 37,5)

Takóné G. Erika