Babák Z
Magyarország területének 70%-a alatt elérhető mélységben található termálvíz. Ebből a szempontból Izlandon kívül kevesen vannak jobb helyzetben, és mi mind a mai napig alig használjuk ki ennek az előnyét.
Hogy miért? Feltételezem, hogy akkor nem fogyna annyira a gáz, aminek az ára az aranyéval vetekszik. Ez nem érdeke az államnak, nem érdeke a tűzközeli feldolgozóknak és a forgalmazóknak. A gáz ára egyből elindul felfelé, ha az araboknál elsütnek egy puskát, de érdekesmód akkor is felfelé mozdul, ha leteszik azt. És mindig meg tudják magyarázni. Reméljük, hogy a jelenlegi események, amik már többek egy puskalövésnél, ráébresztik a kormányzatot, hogy el kellene már szakadni ezektől a rossz beidegződésektől, és ha egy ilyen kincs van alattunk, használjuk már végre ki, mielőtt egy ausztrál bányászati jogot nem szerez rá száz évre, és megint csak nézhetünk. Reméljük, hogy földink, a békésszentandrási Bencsik János zöldenergia-ügyi államtitkár a sarkára áll, elmozdulás lesz a hagyományos energiahordozók felől a megújulók felé. Ehhez már az is nagy lépés lenne, ha nem gépként, esetleg direkt félrefordítva jönnének át azok az EU-s irányadó elvek, törvények, amiknek a félrefordításából valahogy mindig rosszul jövünk ki.
Itt van mindjárt ez a fránya termálvíz-kérdés. Amíg a föld alatt van, jó helyen van. De ha a felszínre kerül, akkor a kezelése már nehézkes a benne található anyagok miatt. A termálvíz nem egy lencsében van, mint pl. a fúrt kutak vize, hanem egy porózus kőzetben. A jelenlegi magyar szabályozás szerint a kiemelt vizet vissza kellene sajtolni ebbe a kőzetbe. Ezt gazdaságosan nem lehet. Érdekesmód az EU-ban amennyiben aránytalanul nagy költségek merülnének fel, van kivételt a szabály alól.
Szarvason három nagy termálvíz-szolgáltató van. Ezek egyike a BAREX Kft. ami pályázott és nyert egy teljesen új technológia bevezetésére, amiben a Halászati és Öntözési Kutatóintézettel karöltve próbálnak a felszínre került és kihűtött termálvízzel kezdeni valamit, úgy, hogy ne legyen káros a környezetre. Pályáztak és megnyerték a 70 milliós összköltségvetésű projekt 70%-át.
A BAREX Kft. ügyvezetője, Dr. Csontos Éva elmondta, hogy a BAREX három kútja közül kettő folyamatosan üzemel. Az ezekből kivett vizet a felhasználás után más felszíni vizekbe helyezik vissza. 2012 végéig kaptak határidőt, hogy a káros anyagok minimalizálására kidolgozzanak technológiát, amivel a jelenleg törvényes, de drága visszasajtolást helyettesítenék.
Dr. Pekár Ferenc a HAKI nyugalmazott tudományos igazgatóhelyettese elmondta, hogy a termálvizek felszíni, természetközeli kezelése már több évtizedes múltra tekint vissza, amit sajnos a rendszerváltás megakasztott. A közelmúltban, 2004-ben indult újra a folyamat, és reméli, hogy a most megvalósulo projekt egyben egy technológiai prototípus is lesz. A jelenleg érvényben levő törvényi szabályozás keretében kiszabható bírságokkal könnyen ellehetetlenítenek egy ezzel foglalkozó céget. Persze ebben is mi visszük a zászlót, mert az EU-ban korántsem ilyen szigorú a szabályozás.
Reméljük, hogy a BAREX és a HAKI együttműködése meghozza eredményét, és találnak alternatívát a visszasajtolás kiváltására. Szarvas körbe van véve termálkutakkal, amiknek vizével lakótömböket, önkormányzati intézményeket, termelőegységeket fűtenek. Ahhoz, hogy a jövőben rohamosan el tudjon terjedni a termálfűtés a városban, végig kellene gondolni, hogy az útfelújításokra már úgy kellene pályázni, hogy azok alá már be legyen tervezve a termálvíz szállítására szolgáló csövek lefektetési költsége, hogy legalább már azokhoz az utakhoz ne kelljen hozzányúlni, amik egyszer végre rendbe lesznek.
A Halászati és Öntözési Kutatóintézet konferenciatermében tartott megnyitót Hevesi Imi énekkel, gitár- és szájahrmonika-játékkal, valamint Józsa Mihály a Jókai Színház művésze verssel és prózával tette emlékezetesebbé.
{jomcomment}
