Út a reménytelenségbe

110331csalad

110331csaladMintegy ötven családokkal foglalkozó szakember gyűlt össze a kistérség intézményeiből, iskoláiból, gyermekvédelmi szervezeteiből szerdán délután a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás konferencia-termében. A nehéz témáról mindent elmond, hogy Tóth Tamásné beszámolója után Hodálik Pál alpolgármester először csak annyit mondott, hogy leborul a Szolgálat munkatársainak lába előtt. Önkormányzati szinten is érzik a problémákat, próbálnak tenni a megoldásukért, pl. munkahely-teremtéssel, de így összefoglalva mellbevágó volt hallani hogy mi mindennel szembesülnek a mindennapos munkájuk során.

Körös-szögi Kistérség Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálatának vezetője, Tóth Tamásné elmondta, hogy a legnehezebb dolguk az iskoláztatási kötelezettségek betarttatása, ami nem szegénységi kérdés, egyáltalán nem függ a család anyagi helyzetétől, hanem szokás, elsősorban a helyi cigányság szokása. Az iskolakerülők 10 igazolatlan óra után kerülnek be a rendszerbe, és az 50. ilyen után családi pótlék megvonással szankcionálják a jelenleg érvényben levő törvények alapján. Ez azért javított az “iskolába járási kedven”, de nem ez a végső megoldás.

A családsegítők munkájának azonban csak az egyik részét adják az iskolakerülő gyerekek. Nem csak közülük, de iskolába járó társaik közül is sokan küzdenek beilleszkedési problémákkal is. Egy családsegítő szeme olyan problémákat is észrevesz, amit egy szülő, legtöbbször fiatal szülő nem lát annak. Ilyen pl. az, ha egy gyerek napról-napra csak cornflakes-t eszik, de az is, ha nem tud egy tanórányit végigülni, de ezek csak az egyszerűbben kezelhető esetek, mert a megoldásuk kis odafigyeléssel tanulható, kezelhető.

Sajnos a többi szorosan összefügg és egymásra épül. A problémák közé begyűrűzik a kiskorúak lopása is, aminek a hangsúlya sajnos áthelyeződik a megélhetési lopásra, mert manapság már nem csak körömlakkot lopnak buliból, hanem élelmiszert, kiflit, péksüteményt. Ebből következik, hogy a családok is egyre rosszabb helyzetben vannak. Elég egy rosszkor svájci frank alapon felvett hitel, ami önmagában is bedönthet egy családot, hátha ehhez még a munkahely elvesztése is párosul. Ebből a kombinációból szinte lehetetlen kijönni, bár erre most kísérletet tesznek adósságkezelési tanácsadó alkalmazásával. A reménytelenség óhatatlanul is a szenvedélybetegségek felé sodorja az embereket, amiből manapság szinte képtelenség kigyógyulni. Innen csak egy ugrás már kis ugrás a családon belüli erőszak, ami a legnehezebben feltárható dolog a családsegítők munkája során, mert mindenki igyekszik titkolni. Egy idő után azonban már nem magyarázat az egyik napról a másikra beköszöntő fényérzékenység a hatalmas napszemüveg viselésére, ill. előbb utóbb nem fogható a jeges lépcsőre a sok kék folt, és akkor óhatatlanul kiderülnek a titkok, amik már nem csak a családra tartoznak.

A kistérségen belül változó a helyzet súlyossága, de az elmondható, hogy Szarvason a legnehezebb a helyzet. Sajnos Családsegítő munkatársai nagyon leterheltek, és ahogy azt Tóth Tamásné megfogalmazta “a személyiség elkopik, ha nincs karbantartva, nagyon sok megfáradt és fásult pedagógus és családgondozó van”. Szarvason a legmagasabb a kiemelt gyerekek százalékos aránya is. Az a filozófiájuk, hogy a gyerekeket minél rövidebb ideig tartják távol családjuktól, hogy a visszaút minél könnyebb legyen.


{jomcomment}