Babák Z
2011. augusztus 15. és 17. között a Szarvas-Újtemplomi Gyülekezet templomkertjét délután 4 órától este 7 óráig gyerekzsivaj töltötte be. A 44-es út szokásos kora esti kamionáradata sem zavarhatta meg a vidám játékot, éneklést, jókedvű falatozást.
Bátori Andrea főszervező kérésére bőséggel érkezett házi készítésű finomság, jégkrém a fák alatt terített asztalra, a gyülekezet rengeteg játékkal, adománnyal támogatta a programot. Minden nap legalább 10 szülő kísérte el gyermekeit. Eljött sok hittanos diák a barátjával, kistestvérével. Sőt az idén konfirmált fiatalok közül is többen részt vettek az alkalmon mint segítők. Reményteli érzés volt látni a kedden 40 fősre bővült gyermeksereget, és úgy tűnt nem csak bennünket örvendeztettek meg lelkesedésükkel, de az utca embere is meg-megállt megcsodálni a népes csapatot. Az alkalmakon megismerkedtek Zákeus, Pál apostol és az etióp kincstárnok életének egy mozzanatával, és sokféle ügyességi, kreatív feladatban próbálhatták ki magukat.
2011. augusztus 15. és 17. között a Szarvas-Újtemplomi Gyülekezet templomkertjét délután 4 órától este 7 óráig gyerekzsivaj töltötte be. A 44-es út szokásos kora esti kamionáradata sem zavarhatta meg a vidám játékot, éneklést, jókedvű falatozást.
Bátori Andrea főszervező kérésére bőséggel érkezett házi készítésű finomság, jégkrém a fák alatt terített asztalra, a gyülekezet rengeteg játékkal, adománnyal támogatta a programot. Minden nap legalább 10 szülő kísérte el gyermekeit. Eljött sok hittanos diák a barátjával, kistestvérével. Sőt az idén konfirmált fiatalok közül is többen részt vettek az alkalmon mint segítők. Reményteli érzés volt látni a kedden 40 fősre bővült gyermeksereget, és úgy tűnt nem csak bennünket örvendeztettek meg lelkesedésükkel, de az utca embere is meg-megállt megcsodálni a népes csapatot. Az alkalmakon megismerkedtek Zákeus, Pál apostol és az etióp kincstárnok életének egy mozzanatával, és sokféle ügyességi, kreatív feladatban próbálhatták ki magukat.
A nyár egy kicsit nyugodtabb, kevésbé eseménydús része az évnek az egyházi esztendő, a gyülekezeti alkalmak szempontjából. Ez a pár nap egy kicsit nyárzáró-évkezdő lehetőség is volt minden résztvevő számára. Erőt adott az új iskolaévre, hitet a felnőtteknek, hogy gyermekeinkért érdemes egy időre félretenni a hétköznapi teendőket, hogy igazi ünnep a részese lenni az örömüknek.
Az Isten mosolygott ránk ezeken a napokon, és talán azt gondolta magában: Én bizony megígértem nektek már régen: “Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa.” (Mk 10,14)
Erős Vár a Mi Istenünk!
Laczi Anikó
