Szabadon

110828szulo

110828szuloSzámomra különleges, tudományosan megközelített műsort láttam a tévében valamelyik este, ami arról szólt, hogy az utóbbi időben mennyire megváltozott a fiatalok erkölcsi felfogása, viselkedése. Milyen másképp élik ma az életet, milyen más erkölcsi morál mentén nőnek fel. Ezen nem csak a most elterjedt közösségi szokásokat, kapcsolattartást értették a mindennapi életben, hanem a családi kapcsolatokban, a családi szokásokban megjelenő változásokat és minden mást is. A szülőkkel való kapcsolattartást, tiszteletadást, stb. Azért tudjuk, hogy sajnos a szülőknek a mindennapi munka mellett sokkal kevesebb idő jut csemetéiket az „erkölcsösebb” élet irányába terelgetni. Bár ugye kinek mi az erkölcsös. A doktor úr a tévében azt mondta, hogy eljön egy konzervatívabb felfogású idő és visszatérnek lassan a régi szokások, mert az emberek nem viselik ezt a túlzott szabadságot mindenben olyan jól.

Ezt a műsort látva elgondolkoztam, hogy túlzott szabadságban élnénk, élnek a fiatalok? Ezt mindenki maga tudja megítélni, mert kit így, kit úgy neveltek, s kinek ez még erkölcsös, az meg már nem az.

Az biztosan megállapítható, hogy szabadabb felfogásúak és sokkal nyíltabbak a mostani fiatalok, sokkal hamarabb barátkoznak, alakítanak ki kapcsolatot, s talán egy kicsit meg is erősödtek úgy lelkileg. Mert meg is kellett erősödni abba a világba, amelybe belecsöppentek. Borzasztó nagy elvárás vár rájuk az iskolában, bizonyítani, hogy tudnak, s tanulni úgy egy főiskolán, egyetemen, hogy csak az lebeg a fejük felett, hogy „ha most megbukok, a szüleim még egy félév tandíjat kell, hogy kifizessenek?” Ez a tanulás szabadsága, csak úgy szabadon azt tanulunk, amit akarunk, ott, ahol szeretnénk?!?. Na és utána a munka. Egyre kevesebb az a szakma, amivel az iskola elvégzését követően közvetlenül el tud helyezkedni az ember, s ha végre rátalál egyre, ahhoz még akkor is erősen ragaszkodik, mikor már nagyon nehezen küzd meg az egyre bővülő feladatokkal. Mert van választása? S örülhet, ha a jogszabályok szerint legalább a szabadságát kiadják, hogy feltöltődhessen a folyamatos kihívásra, mert ha előbbre szeretne lépni, ez vár rá.

De kilépve az utcára azért sok-sok szabadnak látott dologgal találkozhatunk. Azzal, hogy azt mond az ember, amit szeretne, úgy mondja, ahogy szeretné, s manapság kevésbé számít az, hogy a szavak ereje sokszor nagyobb, mint a tettekké. A k. a..ád, b… meg, f….m szavak már nagyon sok ember szótárában találhatóak meg a kötőszavak között, s egyre elterjedtebb a fiatalok szójárásában is. A viselkedés kultúrák is megváltoztak, hiszen egyre kevesebb ember figyel oda arra, hogy ha megjelenik valahol, azt megfelelő öltözékben tegye, s megfelelő szavakat használva kommunikáljon. Arról a szabadságról, melyet most a fiatalok kapcsolataikban élnek meg, arról meg tényleg mindenki hallott már történeteket, s hogy, igaza lesz-e annak doktor úrnak, aki a tévében a konzervatívabb világ eljövetelét jósolta, nem tudom. Az biztos, hogy mindig változáson megyünk át, egyszer ilyen, másszor olyan irányba és hogy kinek mi a jó, azt tudja maga.

A világ percről-percre változik. Azt meg, hogy ez milyen irányú lesz a saját életünkben, és a családunkéban talán befolyásolhatjuk. Szabadon döntünk, amiben lehet, minden másban pedig úgyis helyettünk döntenek!

Teemy