méG Még…!

Ez a mostani téma, úgy vélem, komoly indulatokat fog kavarni, vagy jobb esetben sok kérdést fog felvetni az olvasókban. Bennem legalábbis több tucatnyi kérdés kavarog ezzel kapcsolatban. És hogy mi ez a nagyon is megosztó ügy? Nos, nem más, mint a genetikailag módosított élelmiszerek és azok összes vonzata.

Egy laikusnak, mint nekem is, ha ezt a szót hallom, hogy gm-élelmiszer alapjában véve nem sokat mond, viszont mint minden ember, én is tartózkodó vagyok az új dolgokkal kapcsolatban. Valahogy az a dolog, hogy „belepiszkálunk” egy növény, állat genetikai állományába nekem egy kicsit ijesztő, még akkor is, ha tudatosan törekszem arra, hogy ne szűküljön be a látóterem és kellő rugalmassággal tudjam fogadni az élet hozta újdonságokat. Hatalmas port kavart nemrég, amikor genetikailag módosított külföldi vetőmagból származó kukorica ültetvényt fedeztek fel és semmisítettek meg a közelmúltban Magyarországon. Bennem elsősorban az keltett felháborodást, hogy hogyan jut valakinek az eszébe külföldről venni vetőmagot, amikor itthon is van. (tudom, olcsóbb volt, de akkor is…) Ez nekem valahol olyan, mint amikor valaki a föld másik pontjáról fogad örökbe egy gyereket, amikor itthon is van elég sok gondoskodó szülőre váró árva. Remélem világos mit akarok kifejezni.

Tudom, tudom, hogy a növények és az állatok esetében is a fajtanemesítés is egyfajta genetikai módosítás, csak sokkal több időt vett eddig igénybe. Ami akár évszázadokig is eltarthatott, az most egy laborban két perc alatt elvégezhető. Nincs konkrét álláspontom a témával kapcsolatban, csupán rengeteg kérdésem. Melyek a várható környezeti és élettani hatásai a gm alkalmazásának? Persze tudjuk, hogy ha sikerül ellenállóbb és erősebb fajtákat létrehozni, akkor a föld jelentős részét érintő éhínség valószínűleg a múlté lesz. De ha már most is a túlnépesedés az egyik legnagyobb problémánk, mit fogunk kezdeni akkor, amikor az emberiség létszáma ugrásszerűen megnő? A Gaia-elmélet vallói és követői szerint valószínűsíthető, hogy a globális környezeti hatások felerősödnek. De mi van, akkor, ha mégsem?

Milyen szabályozásai lesznek a gm alkalmazásának? Hol fogják engedélyezni és kik fogják felügyelni? Ha „rossz kezekbe” kerül, akkor beláthatatlan következményei lehetnek a technológia alkalmazásának. Valahogy úgy vagyunk ezzel, mint a klónozás kérdésével. Hihetetlen potenciál van benne, de a megfelelő keretek kidolgozása sok időt vesz igénybe és akkor még mindig ott van az emberi tényező, vagyis a bizonytalan, az ismeretlen az egyenletben.  Pedig szenzációs felfedezés, akár istent is játszhat az ember, de mi lesz az ára?

Jó volna olyan fajtákat létrehozni, amelyek ellenállóbbak, és kevesebb vegyszert (gyom – és kártevő irtót) igényelnének életciklusuk során, de akkor hol marad a spontaneitás, az evolúció, a véletlen?

Szóval számos kérdés merült már fel eddig és még sok fog megfogalmazódni ebben az izgalmas témában. Egy biztos: amire leginkább szükségünk van, és amire nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy „még, még”, az a kellő mennyiségű és minőségű információ a genetikailag módosított élelmiszerekkel kapcsolatban. S hogy mi lesz a jövő? Mit várhatunk az előttünk álló évtizedek során? A válasz talán egy labor mélyén található…

Nóra