in

Új élet

110906vendel

110906vendelÚj élet kezdődik nálunk, vagy legalábbis egy új életszakasz. A húgomnak hamarosan gyermeke születik, és már nagyon várjuk! Szóval most egy kicsit „babásak” lesznek az írásaim.

Anyaként fokozottan megérintenek a gyerekekkel kapcsolatos ügyek, témák, esetek. Szörnyű belegondolni is, hogy a gyerekek mennyire védtelenek és kiszolgáltatottak az őket körülvevő környezetnek, a szüleiknek. Legutóbbi rémhír, hogy egy nő újszülöttjét az utcán hagyta. Pedig ha a babamentő inkubátorba tette volna, akkor nem indult volna ellene eljárás. Pedig hány, meg hány házaspárt ismerek, akik a fél életüket odaadnák egy egészséges babáért, mert nekik nem lehet sajátjuk. Szóval ez az egész örökbefogadás, béranyaság és gyermekelhelyezés ügye nagyon gyerekcipőben jár még hazánkban. Sok türelemre és megértésre, illetve odafigyelésre lesz még szükség, hogy működőképesek legyenek ezek a dolgok.

De ne ilyen borús témákkal foglalkozzunk most, hanem azzal, hogy milyen öröm a gyerek a családban. Olyan sok problémával, fejfájással és gyötrelemmel jár egy gyermek, amire még csak nem is gondolunk, de ezerszeresen kárpótol bennünket mindenért egy aprócska mosoly, egy lépés vagy egy szó. Valóban a legszebb hivatás ezen a világon szülőnek lenni. Pedig ezt a szolgálatot nem tanítják sehol. Valahogy ráérez az ember, vagy felfedezi magában a szükséges ösztönöket és persze elképesztő sok hibát elkövetünk, míg felnőnek a gyerekeink. Mégis nagyon jó így belekapcsolódni a világ, az emberiség vérkeringésébe.

Emlékszem, amikor az első gyerekemet vártam sokat töprengtem azon, vajon jó anya leszek-e, és egyáltalán mitől lesz jó egy szülő. Aztán megszületett a fiunk és engem egy pillanatra elkapott a pánik: Uramisten! Mit fogok én kezdeni ezzel a csöppnyi élettel? Aztán ez a pánik elvonult és lassan belerázódtunk az új életünkbe. Mert már nem csak férj és feleség voltunk, hanem apa és anya és egy új család. Több új élet kezdődött el akkor, és mind a mai napig elcsodálkozom, hogy mekkora felelősséget vállaltunk akkor.

És persze amikor kezdő szülő valaki, és fel akar készülni, akkor már a terhesség alatt elolvas néhány könyvet és újságot. Meg persze kéretlenül is jönnek a jótanácsok és szülési történetek. És ott találja magát a kismama zúgó fejjel és kétségek között, hogy akkor most hogyan is kell ezt csinálni. Nálam az vált be, hogy csak jó történeteket voltam hajlandó meghallgatni és csak olyan könyvet olvastam el, amelyeket többen is, egymástól függetlenül ajánlottak. De a leghasznosabb az volt, amikor a józan eszemre bíztam magunkat. Mert végül is: ha annyira rosszul csinálták volna az eleink, akkor most nem lennénk itt, vagyis ha nekik ment, akkor nekünk is mennie kell. Szóval igyekeztem tartani magamban a lelket. Persze sokszor kétségbeestem én is, és sokat kételkedtem a döntéseimben, de összességében egy pici babának nyugodt környezetre, táplálékra, szeretetre és türelemre van szüksége, hiszen eddigi élete egy vízzel teli puha zsákban telt, és meg kell szoknia az új környezetét. Vagyis rá kell szánni az időt az átállásra. Segíteni kell őt ebben. Talán nem vétettünk akkora nagy hibákat, de persze másodjára már sokkal könnyebben ment minden. Valahogy felszabadultabban éltem meg az anyaságomat. Egyrészt már a kezemben voltak a megfelelő mozdulatok és fogások, másrészt tudtam, hogy nagyon nem tudjuk elrontani. És persze az is igaz, hogy nem volt annyi időnk a második gyerekünkre, mint az elsőre, amikor csak rá kellett figyelnünk. És valahogy ez is segített. Minden problémát azonnal meg kellett oldani, és a hosszas agyalás helyett a gyors döntések kerültek előtérbe. És szerencsére nagy bajok itt sem történtek.

Szóval a húgomék még most mindezek előtt állnak és egy kissé irigylem őket ezért. Persze, a megszerzett tudás birtokában sokkal magabiztosabb vagyok, mint anno, de azért olyan jó lesz látni őket, amit családdá formálódnak, és nagyon jó lesz részt venni ebben.

A következő alkalommal az egyik legfontosabb kérdéssel foglalkozunk.

Nóra

Vélemény, hozzászólás?

110905dvacsi

Kiállítás a hölgyek örömére

110906fightclub

Ismét K1-es gálára készülnek