Halára van-e ítélve a vágott virág?

111214virag

111214viragZelina György író, publicista nagy fába vágta a fejszéjét, mikor elhatározta, hogy mesterségeket mutat be, de nem a szakma, hanem a művelője oldaláról. A “mesterségem címere” sorozat negyedik könyvében virágkötő művészeket mutat be. A 18 virágkötő közé két szarvasi – Szenteczki Anikó és

Szikora Tiborné Ilike – is bekerült. A két virágkötő művészi munkáit már több alkalommal láthattuk a város napi rendezvényeken.

Ahogy azt a szerző elmondta, hiánypótló műről van szó. Hiánypótló, mert beszélgetéseken alapul, és a beszélgetésekre ma egyre kevesebb idő jut, de nagy szükség lenne rájuk. A huszonegynéhány kötetesre tervezett sorozatba az emberi kvalitások alapján kerültek be az interjúalanyok, Szarvasról mindjárt kettő. A szerzőt a kíváncsiság is hajtja, hogy az egyes szakmák mögött milyen emberek, emberi tulajdonságok állnak. Megfigyelése alapján a virágkötőknél a legjellemzőbbek a kitartás, a szorgalom, a széphez való viszonyulás, és négy kisdott és több előkészített, ill. már nyomdában levő kötet után ki meri jelenteni, hogy az egy-egy szakmát művelők hasonló tulajdonságjegyeket mutatnak.

A két szarvasi virágkötővel készített interjúkból megismerhetjük szakmai hitvallásukat, a kezdeteket, mi a különbség a virágkötő és a virágkereskedő között, ill. azt, hogy mindig halálra vannak-e ítélve a vágott virágok.

Akit érdekelnek a virágok szarvasi művészei könyvbe öntve, keressék a kiadványt a könyvesboltokban!