2012 – a földhözragadás éve

120126mszp

120126mszpKorózs Lajos, az MSZP Országos Elnökségének tagja, volt Földesi Zoltán és a szocialista szimpatizánsok vendége csütörtökön a szocialisták fellegvárában, a Vasipari ebédlőjében. Az eredetileg szociológusból lett szociolista országgyűlési képviselő egyben szociális, esélyegyenlőségi és idősügyi szakpolitikusa is az ellenzéki pártnak.

A szakterület igazi telitalálat volt, mert a hallgatósága elsősorban, és az igazat megvallva, másodsorban is, az idősebb korosztályból kerül ki, a jelenlegi kormány leírása után az őket érintő, nyugdíjjal kapcsolatos témákat állította pellengérre. A saját bevallása szerint forró szívű, de hideg fejű politikus nem tudott azonban elég visszafogottan nyilatkozni a második Orbán-kormányról, ami eddig minden társadalmi rétegbe belerúgott, és az IMF-fel is összerúgta a port, elküldte őket, most meg a pénzükért ácsingózik. Nem hagyta szó nélkül a “köztársaság nélküli köztársasági elnökünket” sem, aki alól január 1-ével kilőtték a köztársaság lovát, mikor hivatalosan Magyarországra rövidült az ország neve.

Az MSZP-s politikus felháborítónak nevezte a Kormány nyugdíjpolitikáját, ill. az azzal kapcsolatos eljárást. Elhibázottnak tartja, hogy a különböző felülvizsgálatok következtében visszaveszik a rokkantnyugdíjakat, és mintegy 200 ezer embert akarnak visszavezetni a munka világába, oda, ahol az egészséges fiataloknak sincs munkalehetőségük. Nem lenne ezzel semmi baj, mondta, ha vonzó gazdaságpolitikával elérnék, hogy önként válasszák a bérből és fizetésből történő életvitelt. Emellett megszüntetik korengedményes, a korkedvezményes, a bányász-, a művésznyugdíjakat is.

A nyugdíjpolitikáról sem tud semmi jót mondani. Ahol a svéd modell, a német pontrendszer, a nyugdíjak megadóztatása és a korhatár felemelése között pattog a labda jó nem sülhet ki a dologból. Az a szőke svéd modell azért sokaknak szimpatikus lenne. Földesi Zoltán kiszámolta, hogy 1200 éves korában tud nyugdíjba vonulni, úgyhogy ismét tanulásra adta a fejét, fizetős egyetemre jár kemény százezrekért. Az ő helyzete viszonylag egyszerű, de azoknak a fiataloknak, akiknek nem milliomosok a szüleik, már nem mindegy, hogy államilag finanszírozott képzést kapnak, vagy évi többszázezres tandíjat kell kifizetniük évről-évre. Ez, hogy nem rátermettség alapján kerülnek be e felsőoktatásba a diákok, nagy visszalépés az oktatási rendszernek.

A kérdések előtti levezetőben, valószínűleg ellenzéki oldalról először Földesi Zoltán szájából hangzott el az a fél gondolat, hogy azért ne felejtsük el, hogy nem csak nálunk van mély gazdasági válság (,ami durván átírja a bejáratott szabályokat). Mindenesetre becsületes dolog volt tőle. Egyszer majd csak kimondja már valaki, hogy nem a nagy magyar gazdasági válság, hanem a különutas gazdaságpolitikánk a a fehér holló, de ahogy a mondás tartotta, hogy “szerelemben, háborúban mindent szabad”, mára így módosult: szerelemben, háborúban, gazdasági világválságban mindent szabad.