Vert helyzetben

120317foci

120317fociA közelmúltban elhunyt, öt évtizede a szarvasnak szurkoló Varga Márton emlékére gyászszünettel kezdődött a szombati, Tisza Volán SC Szeged elleni találkozó. Sajnos ebben a hangulatban, gyászosan is folytatódott Szarvas első hazai mérkőzése. A meccs legemlékezetesebb lövése rögtön az elején, még játékon kívül történt, mikor a 4 éves Oravecz Tamás elvégezte a kezdőrúgást, amit nagyapja intézett szülinapjára.

Az első félidőben alig történt valami. Az 15. végén Klimaj zavarba hozta a kimozgó kapust, de a balszélsőnk a kapu mögé emelt. Két percre rá Somogyi három méteres lesét nézte be a bíró, de Janó ahelyett, hogy bevágta volna, tőle szokatlan udvariassággal leadta a labdát, ami egyben az akció végét is jelentette. A 22. percben a meccset eldönthette volna az, hogy az egyik szegedi játékos beszedte második sárgáját, és így vendégek 10 emberre fogyatkoztak. Ez egyáltalán nem látszott meg a meccs képén. Teljesen kiegyenlített játék folyt, mintha megelégedtünk volna a gól nélküli döntetlennel. A szöszmörgés a 32. percben meg is bosszulta magát, mikor egy alacsony, kis szögben kapu elé lőtt labda egy fejről a kapuba csúszott. 0:1.

Somogyi mester érezhette, hogy itt gólokat kell rúgni, ha nem akarunk nagyobb arányú vereséget szenvedni, és egy percre rá védőt áldozott, és Závoda helyére bevitte Nagy Rolandot. A 37. percben tovább nőhetett volna a különbség, mikor a védőink középre mentettek, de szerencsénkre a szegedi csatár meg akarta rúgni az élete gólját, ami továbbra is várat magára. Az első félidő lefújása előtt egy, a kapunk elé laposan belőtt labda akadálytalanul jutott át a másik oldalra. Szerencsére innen hiányzott a szegedi tizenegyedik ember, mert egy hatalmas lyuk tátongott a védelmünkben. A félidőt 0:1-es állásnál fújta le a spori. Az első félidő végére kiderült, hogy a húsz év átlagéletkorú szegedi csapat átlagsebessége az agár körül lehet.

A második játékrész 12. percében sorozatos bénázások mellett maradt ki egy ígéretes helyzetünk. Ekkor Somogyi mester felhozta Lóst és Stanley-t. Utóbbi valószínűleg indulatkezelő tréningen vehetett részt utolsó pályára lépése óta, mert egyész meccsen nagyon udvariasan bánt az ellenféllel, kerülte a tőle megszokott csontzörgető belépőket. Egy perce sem lépett a gyepre, szinte még be sem melegedett, és máris testközelből nézhette, hogy megkapjuk a másodikat.

A 17. percben kiegyenlítettünk. Ez nem azt jelenti, hogy lőttünk egy két pontot érő gólt, hanem azt, hogy tíz szegedivel már csak tíz szarvasi vehette fel a harcot, Csellárt ugyanis egy lerántás miatt kiállították. Tíz ember ellen sem volt helyzetünk, mi várható most?

Két percre rá kezdett körvonalazódni. A kapura törő szegedi csatár lövését a kifutó kapusunk a tizenhatoson kívül mellel hárította. Újabb hét perc múlva a partjelzőnek tartoztunk hálával, hogy beintett egy lest, ami nem volt az. A sporira egyébként egy szavunk sem lehet. Egész meccsen velünk volt, még akkor is, amikor öt(!) játékosunk volt lesen. Sajnos azon már senki sem tudott segíteni, hogy a 32. és a 38. percben ne kapjuk meg a harmadikat és a negyediket. Szépítésre esélyünk sem volt. A végeredmény 0:4. Hálásak lehetünk a kapusunknak, hogy nem kétszer ennyivel zártuk a 90 percet.

Nézzük a mérkőzés jó oldalát. Kellemes környezetben, ragyogó tavaszi időben tölthettünk el két órát a friss levegőn.

Szarvasi FC: Szabó B. – Závoda (Nagy R.), Klimaj, Furár (Lós), Csellár, Benczúr, Petykó, Kristóf, Somogyi J. P., Bakró, Murvai (Enabulele). Vezetőedző: Somogyi János.

Somogyi: Amúgy sem acélos keretünkből különböző okok miatt fél csapatra való játékosunk hiányzott, akiket nem tudunk pótolni.