Nóra
Talán a húsvét az egyik olyan ünnepünk, amely egyszerre szól a lelki felmagasztosulásról és a testi megelégedésről. Valószínűleg azért érzem így, mert a tavasz kellős közepére esik ez a szép ünnep. Éppen ezért egy olyan könyvet választottam most, amely egyszerre profán és vallásos, egyszerre szól a test és a lélek gyönyöreiről és örömeiről. A fájdalmakról már nem is beszélve.
Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek
Amikor befejeztem ezt a könyvet olyan reveláció vett erőt rajta, hogy azt éreztem: a szívem felrobban a benne összegyűlt szeretettől. Csak feküdtem az ágyamban és folytak a könnyeim és arra gondoltam mennyi jó és szerető szívű ember él körülöttem. Boldog voltam. Olyan húsba maróan boldog. Eszelős élmény volt. Tetszett a könyv tagolása, és bár elsőre kissé erőltetettnek és vontatottnak éreztem a történetet, a végére megértettem, hogy szükség van erre a lassabb felvezetésre, mert így értjük meg igazán a lényeget. A filmet még nem láttam, de kissé tartok tőle, hogy valamit elvesz abból az élményből, amit a könyv adott nekem.
Kinek ajánlom? Mindazoknak, akik nyitottak az új dolgokra és nem félnek szembenézni a kihívásokkal. Azoknak, akik már kerültek padlóra és sikerült feltápászkodniuk onnan. Mindazoknak, akik keresik Istent, de nagyon is tudatában vannak annak, hogy egyáltalán nem szentek. Sőt, szeretik a test örömeit és nem vetik meg a test boldogságát.
Én ilyen vagyok, és te?
Nóra
{jomcomment}
