Babák Z
A Víziszínpadon koncertezett Pekka Simojoki és az Et Cetera finn kórus csütörtökön este. A gospel előtt a benkásoknak álcázott ótemplomi kórus lepte meg a vendégeket két, egy angol és egy magyar nyelvű dallal. Figyelemre méltó a fejlődés, amin a kiváló szólóénekesekkel fellépő, kevesebb mint egy éve fennálló együttes átment, de még van bennük tartalék. Reméljük, még sokat halljuk őket.
Pekka Simojoki néhány évet Afrikában töltött, ahol szülei misszionáriusként dolgoztak. 15 éves korában került Európába, ahol két-három év múlva, éppen rocksztár-ambíciókat dédelgető ifjúként futott össze Istennel, és azóta együtt lógnak világszerte. Az afrikai gyermekkor nem múlt el nyomtalanul, az ottani dallamok vissza-visszatérnek dalaikban, amiket angolul, finnül és afrikai nyelven adtak elő, de akár énekelhettek volna magyarul is, mert Pekka Simojoki kapásból mondott három olyan szót, viszi-víz, kesz-kéz, szarvi-szarv, amit ha nagyon akarunk, elfogadunk hasonlónak, de kevés a mostanában elég ingatag lábakon álló finn-magyar rokonság bizonyítására.
Ezen az estén búcsúzott az Et Ceterától az együttes basszusgitárosa. Pekka Simojoki meg is jegyezte, hogy ennél szebb helyet keresve sem találtak volna az alkalomnak.
