Babák Z
Békéscsaba és Budapest után megérkezett Szarvasra is Monte Cristo grófja. Szombat este először, majd vásárnap és szerda este is Szarvason vendégeskedik a Békéscsabai Jókai Színház előadásában. Alexandre Dumas regényét nem lehetett könnyű színpadra vinni, hiszen a regény nagyon hosszú („hat könyv”). Pozsgai Zsolt írta színpadra a darabot és nem is törekedett a lehetetlenre, vagyis az alaptörténet maradt meg. A szövegkönyvhöz Szomor Gyögy írt fantasztikus zenét és szövegek is a zeneszerző tollából kerültek papírra. A zene nagyon erős, nehezen énekelhető nagy hangterjedelmet igénylő a legtöbb dal, ezeket többnyire a zeneszerző énekli. De olyan dalok is akadtak, amik kimondottan a színészek számára íródtak (Paris című dal, amit Csomós Lajos és Bartus Gyula énekelt, vagy a kalózok dalai – Lapis Erika Katkó Ferenc és Burány Árpád).
A történet: „A fiatal Edmond Dantest elviszik a rendőrök egy feljelentés alapján. If várának börtönébe kerül, ahonnan nincs visszatérés. A vád: kapcsolat a száműzött Napóleonnal. Hosszú éveket tölt börtönben, amikor egy börtöntárs (barát) halála révén megszökhet és birtokosa lesz barátja kincseinek. Edmond Dantesből Monte Cristo grófja lesz és elindul bosszút állni, azokon, akik elvették a szabadságát. A gróf nem válogat az eszközökben bosszúja során, de meddig mehet el? Szerelem, intrika, bosszú, szenvedély – minden együtt a színpadi műben.” írja ismertetőjében a Jókai Színház. „Maguk az emberi sorsok a legérdekesebbek a történetben. Én mit tennék ebben a helyzetben? Nagyon könnyű azt mondani, hogy természetesen megbocsátanék. Akinek így tönkreteszik az életét, az az igazi próbatétel.” írja Szomor György, aki nemcsak írta a dalokat, hanem rendezte is és a főszerepet is eljátszotta.
Szombat este egy olyan látványban, hangban gazdag produkciót láthatott a közönség, ami miatt nem véletlen, hogy három estét is megtudnak tölteni a nézők. A látvány kezdődött a vetítéssel a darab folyamán többször húzták fel az átlátszó vékony „függönyt” ahová vetítettek. Edmod Dantes egy igazi vitorlással érkezett meg, ami a Körös vízén ringott. De volt hőlégballon és Monte Cristo (Szomor György) a Réthy bástyáról drótkötélen csúszott a Bolza bástya tövébe úgy, hogy közben szöveget mondott. Voltak tűzzsonglőrök, volt forgószínpad, volt tűzijáték. Vagyis mind technikailag, mind látványban egy nagyon színvonalas előadást láthatott a közönség.
Edmond Dantest Gulyás Attila formálta meg, míg Monte Cristo grófját Szomor György. A szereposztás szerint mindketten Edmod Dantest formálták meg, de a két Dantes lelkileg nem ugyanaz, nekem ezért tetszet az egy szerep két színész szerepeltetése. Mind Gulyás Attila (fiatal Dantes), mind Szomor György (Monte Cristo grófja) énektudása megkérdőjelezhetetlen. Gulyás Attila a szerelmes, gondtalan Dantest formálta meg, Szomor György pedig a semmitől sem visszariadó, jéghideg szívű, bosszúálló grófot. Meg kell jegyezni, hogy Szomor György énektudása technikailag minden szereplő fölött áll, a nagy hangterjedelem nem mindenkinek adatik meg. Mindkét szereplő dalai nagy énektudást feltéteznek. Élmény volt hallgatni. Mercedest Gubik Petra formálta meg. Egy különleges szépségű színésznő különlegesen szép hanggal, drámai ereje a második felvonás „Egy élet, több halál” című dalban telik meg szenvedéllyel és válik drámaivá. (A darab egyik legszebb dala.) Fernand – Csomós Lajos, Danglars – Bartus Gyula, mindketten a tőlük megszokott magas színvonalú játékot hozták, ami feltűnt Bartus Gyulát ilyen felszabadultan játszani nem láttam. Vasvári Csaba – Villefort megformálójaként szintén jól énekelt és jól játszott, de magányos volt a színpadon. A három kalóz megjelenítése jó ötlet volt és a három fiatal színész láthatólag élvezte is a szerepet. Lapis Erika és Katkó Ferenc mellett egy új szereplőt ismerhetett meg a szarvasi közönség Burány Árpád személyében, aki állandóan elvesztette pisztolyát (valószínű darabon kívül). Jó megoldás volt, amikor a három kalózra szegezte „fegyverét” a zenekar is, ezzel bevonva a zenészeket is a játékba. Vidám, kellemes perceket szereztek a kalózok a közönségnek. Faria Abbét Szőke Pál formálta meg, akit talán még nem láttunk a Vízi Színház színpadán, most prózai szerepe volt. Dumas, a szerző megformálója Vastag Tamás, aki két gyönyörű dalt énekelt köztük a Rómát. (Információim szerint vasárnap este Vastag Tamás helyett Barsch Bence énekli Dumas szerepét.)
A látvány, vetítés Madár munkája. A díszletet Fekete Péter tervezte, a gyönyörű jelmezeket pedig Papp Janó. Koreográfus Fejes Kitty volt. A darabot Szomor György rendezte. Végül, de nem utolsó sorban a darab élőzenével csendül fel a mocsári ciprusok alatt Gulyás Levente zenei vezető irányításával, aki kilencfős zenekart dirigált.
A közönség vastapssal és felállva köszönte meg a művészeknek az előadást. Ilyen még nem volt a vízi Színház színpadán.
Akinek tetszettek a dalok megveheti a CD-t, amin 16 dal csendül fel.
Gratulálok az előadáshoz, nagyszerű, felejthetetlen este volt. Remélem, a darab láttán sokan veszik le a polcról és olvassák el (újra) a hosszú regényt.
Kiegészítés
Vasárnap este Barsch Bence játszotta Dumas szerepét. A fiatal művész a Vízi Színház Színpadán debütát Alexadre Dumas-ként. Mosolyogva, tisztán, talán kicsit bátortalanul énekelte el szerepét. A másik változás, hogy Lapis Erika és Katkó Ferenc mellett a Szarvason is jól ismert Gerner Csaba játszotta el nagyon jól Bonifáció szerepét, a harmadik kalózt. A szerepet eredetileg is Gerner Csaba játszotta. Így hárman voltak az igaziak. Változatlanul vastapssal és felállva ünnepelte a szereplőket a közönség.
A képek a vasárnapi előadáson készültek.
