Könyvbe foglalja szülőfaluja, Csabacsűd történetét

Sindely Pál

Egy szegedi nyugalmazott középiskolai tanár, Sindely Pál elhatározta, hogy megírja Csabacsűd történetét. Az apropót a nagyközség újratelepülésének 90. évfordulója adja, amelyet 2014. novemberében ünnepelnek. A szerzővel készülő kötetéről beszélgettünk.

– Honnan az indíttatás? Jól sejtem, hogy Ön is csabacsűdi származású?

– Igen. Nekem ez a falu nem egy a sok közül. Itt születtem, itt cseperedtem felnőtté, s most is a könyv kapcsán ide tértem vissza. Ahogyan Ady Endre, a költő mondja: „Ez itt a falu, az én falum, / Innen jöttem és ide térek.”

Falum nevének a számban jó íze van. Bel- és külterületének nevei: Nagyráta, Kisráta, Szőrhalmi legelő, Nagyrét, Kövér-dűlő, Kita-iskola – örök útitársaim. A falu nevét még gyermekkoromban véstem szívembe, s azóta is hűen őrzöm. Ebben a faluban, a külterületi iskolákban tanultam, s magához ölelt a csabacsűdi határ. Sok kedves emlékem fűződik e tájhoz, a csabacsűdi emberekhez.

Minden szülőföldjét szerető embert élénken érdekel, hogyan éltek, dolgoztak, boldogultak elődei. Szűkebb és tágabb környezetünket ismerni kell! A múlt feltárása, a fejlődés, a változás megértése alapvető feladatunk, mert múlt nélkül nincs igazi jelen és jövő. Ez a törekvés is vezérel a könyv megírása során.

– Egy ilyen nagyszabású kötet összeállítása minden bizonnyal hosszadalmas gyűjtőmunkát igényel. Hogyan kezdte és hol tart most?

– Több éves, intenzív gyűjtőmunka után, a levéltárakban, könyvtárakban kezdődött el 2012-ben az érdemi kutatómunka. Csabacsűd lakóinak küzdelmes életét, a falu történetét, a legkorábbi fellelhető, 1443-as adatoktól kiindulva napjainkig szeretném bemutatni. Közel hatszáz éve élünk ezen a helyen. A középkori falu, a török idők alatt elnéptelenedett és 1924-ig csak „puszta” hely maradt. Az újratelepítés óta éppen 90 esztendő telt el. Mivel a legutóbbi Torda Lajos féle „Csabacsűd története” (1984) könyv kiadása óta közel 30 esztendő telt el, ezért is vált aktuálissá ennek a honismereti könyvnek a kibővített, átdolgozott kiadása.

– Milyen forrásmunkákra tud támaszkodni?

– Nem járatlan ösvényeken indultam el; Csabacsűd község történetének megírásával az elmúlt évtizedekben már többen is foglalkoztak. Sokunk előtt ismeretesek az alábbi kiadványok: CHOVÁN József: A Csabacsűdi ÁG. H. Ev. Egyházközség megalakulásnak története (1934); TORDA Lajos: 20 éves a termelőszövetkezetünk (1969); Csabacsűd negyedszázados története (1970); Csabacsűd (1984).

További alapvető forrásként szolgáltak az alábbi, egy-egy részterület történetéről szóló kiadványok: JUHÁSZ Irén: Csabacsűd-Nagyráta középkori temploma (1973); KONSTANTINOVICS Mária: Csabacsűdi Evangélikus Gyülekezet eseményeiből (1999); HÉTHY Zoltánné: A csabacsűdi iskola 80 éves története (2011).

A település történelmének megismeréséhez nagy jelentőséggel bírnak azon kiadványok, amelyek ugyancsak csabacsűdi vonatkozásúak is egyben: EÖTVÖS József: Vallomások és gondolatok (1865); JUSTH Zsigmond: A puszta könyve (1892); CSORBA Csaba (szerk.): Trefort Ágoston önéletírása (1991).

Dr. Kóczy Kálmán csabacsűdi orvos hagyatékából kapott egyedi fényképek ugyancsak különös értékkel bírnak.

– A későbbiekben minden bizonnyal az Ön által írott könyv is forrásként szolgálhat majd mások kutatómunkájához.

– A készülő könyv tudományos igényű, a szakkutatást is segítő forrásközlési szándékkal készül. A benne megtalálható Csabacsűdre vonatkozó adatok legnagyobb részét, verseket, prózákat, levéltári hivatkozásokat, földrajzi neveket eddig így összegyűjtve nem publikálták. Hiszem és remélem, hogy maradandó történelmi eseményeket és hagyományokat érdemben feltáró mű ez, melyben a paraszti sors és életforma rögzítése, egy Békés megyei kis falu népének, a csabacsűdi embereknek a múltja bontakozik ki.

– Mennyiben támaszkodott a csabacsűdi emberek visszaemlékezéseire, illetve az általuk őrzött dokumentumokra?

– Csabacsűd lakossága is szerzőtársa e könyvnek, hiszen az adatok jelentős része tőlük származik. A már eddig is összegyűjtött, családok által őrzött okiratok, fényképek, leírt visszaemlékezések nagyban emelik a leendő könyv színvonalát.

– Hol tart most a kötet megírásában?

– Már szerkesztett állapotban van Csabacsűd természeti földrajzának, társadalmi és gazdasági életének a leírása. Csabacsűd történelmi hátterének a feldolgozása − a középkortól kezdve a rendszerváltásig − már elkészült, mint ahogyan „A reformgondolkodók Csabacsűdön” című fejezet is. Számos csabacsűdi vonatkozású vers és prózai írás ugyancsak szerkesztett állapotban van már. Jelenleg Csabacsűd nagyközség közéletének, mai arculatának a kidolgozása van folyamatban.

– Aki esetleg még szeretne segíteni a könyv szerkesztésében, például fotókkal és egyéb dokumentumokkal rendelkezik, hol keresheti Önt?

– Továbbra is várom a Csabacsűd történetével kapcsolatos korhű dokumentumokat, fényképeket, a községhez kapcsolódó írásokat, visszaemlékezéseket. A másolatok elkészítése után ezeket az anyagokat természetesen visszaadom. A dokumentumokat, írásokat 2013. október 31-ig, az alábbi elérhetőségekre kérem eljuttatni: Csabacsűdi Közös Önkormányzati Hivatal 5551 Csabacsűd, Szabadság u. 41.), E-mail: polghivcsud@szarvasnet.hu, vagy sindelyp@invitel.hu.

Névjegy

Sindely Pál 1947. január 26-án született Csabacsűdön. Általános iskolai tanulmányait a Kita-tanyai és a nagyrátai általános iskolában végezte. Érettségi vizsgát a szarvasi Vajda Péter Gimnáziumban tett. A szegedi József Attila Tudományegyetemen 1971-ben végzett, matematika-földrajz szakon. 2007. óta a szegedi Kőrösy József Közgazdasági Szakközépiskola nyugalmazott tanára. Aktív tájékozódási futóként több mint kétezer versenyen indult.