Minden szarvasi gyerek tanuljon meg úszni!

20131106-_MG_0008

A fenti mondat eredetijét –természetesen a “szarvasi” szó nélkül– Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár épp a minap jelentette ki, amikor Gyárfás Tamással, a Magyar Úszószövetség elnökével tartott sajtótájékoztatót a szövetség hosszú távú fejlesztési koncepciójáról és az utánpótlás-nevelésről. Nyilván, itt a versenysportra történő merítés minél szélesebb bázisra történő helyezéséről van szó elsősorban, pedig az úszás elsősorban az egészséges életre való nevelés egyik eszköze is. Persze, a versenysport is fontos, de egy vízparti városban, ahol a nyári szünetben minden a Körös partján történik, alap, hogy még általános iskolás korában megtanuljon minden gyerek úszni. Írja ezt olyan, akinek hatodikos korában egy osztálytársa veszett vízbe, és aki azóta is megfelelő tisztelettel közelít a vízhez.

Nyolc éve, mióta megnyílt a városi uszoda, csak remélni lehetett, hogy egyszer felfedezik a szarvasi szülők, hogy milyen jó sport ez egy gyerek számára, és beindul a legkisebbek körében is az úszás. Már-már félő volt, hogy sikerül elkerülni a figyelmüket a központban levő uszodának, de úgy néz ki, beindult. Soha ennyi gyerek nem nem ugrott még a medencébe, mint a múlt héten, amikor az alsósoknak rendezték meg a szokásos őszi úszóversenyüket. Az egy örömteli dolog, hogy sokan ugrottak be, de legtöbbjük szemmel láthatóan nem először tette ezt. A mezőny mindig élesen kettéválik “amatőrökre” és “profikra”. Eddig minden évben az előzőek voltak többségben, de most először fordított volt a helyzet. Alig-alig volt olyan gyerek, akinek korai volt még versenyre nevezni. Számukra meg hátha inspirációt jelent életük első megmérettetésén részt venni.

A szervezők szerencsére rendesen felkészültek érmekkel, így korosztályok összevonása nélkül tudtak eredményt osztani, és egy gyerek számára mi fontosabb, mint egy csillogó érem a nyakban?