Ha december – akkor közgyűlés

Dr. Hudák János, az orosházi kórház osztályvezető főorvosa

Minden év decemberében összegyűlnek a vajdás Öregdiákok, hogy megtartsák közgyűlésüket. Nem is annyira a hivatalos része a fontos, hanem az, hogy találkoznak, beszélgetnek.

A név kötelez? Bizony a fiatalabb „öregdiákok” ugyancsak hiányoztak. De – hozzá kell tenni – vannak köztük is lelkes lokálpatrióták: Pilishegyi Péter az idén is jelentős összeggel támogatta az egyesületet.

Az idei találkozás hasonlított is meg nem is az előzőkre: hasonló volt a program, meghittebb a találkozás. Elmaradtak a szokásos száraz beszámolók, rövidebbek, őszintébbek voltak a „szereplők.”

Versmondók, énekkar és hangszeren játszó diákok kezdték most is a programot – most is nagy tapsot kaptak. Az „Én is voltam vajdás diák” sorozatban dr. Hudák János, az orosházi kórház osztályvezető főorvosa lépett hallgatósága elé. Egy szép ívű pálya rajzolódott ki őszinte szavaiból. Bár kitűnő tanuló olt, első körben nem vették fel az egyetemre.

– Nem megfelelően készültem fel, tanultam belőle – mondta. Nosztalgiával emlékezett a KISZ-es építőtáborokra, az iskolai „bulikra”, ahol osztálytársaival zenekarban lépett fel. Emlékezésében fontos szerepet kapott a szakma (konferenciák, publikációk), és kaptak a kedvtelések: feleségével bejárták az egész világot, erről rengeteg fénykép készült.

Rágyanszky István elnök viszont – mellőzve minden protokollt – kissé kesernyés hangvételben szólt az utóbbi évről, évekről.

Kép: 500

Rossz a híretek – mondta neki egy szülő, aki nem ide íratta be gyermekét, de azért az eredményekről is szólt. Megszámolta: a 2010-es szarvasi Ki kicsoda 784 szócikke többet közt 366 egykori vajdás diákról szólt.

Lázár Zsolt esperes beszédét a gondok – lehetőségek – feladatok „szentháromságára” építette.

A protokollt követően a gimnázium jelenlegi tanárai meleg szeretettel vették körül a vendégeket, a gimnázium nyugdíjasait ajándékkal lepték meg. Ezt követően fehér asztalnál folyt a szó – és a vörösbor.

– F –


Comments are closed.