Hogyan hangolható össze család, hivatás és rendszeres testmozgás?

131122szt

Több közösségi oldalon gyakran visszatérő téma, hogy napi 9-10 órás munka, család és gyermek mellett beleférhet-e az időbe a sportolás? Másként megfogalmazva, miként lehet a hivatás, a családi élet és a rendszeres testmozgás között az egészséges egyensúlyt megteremteni? Úgy véljük, hogy a megoldás komplex, ugyanakkor nem reménytelen. A Szarvasi Női Kézilabda Klub TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-930 kódszámú, „SPORTTAL AZ EGÉSZSÉGES ÉLETÉRT” című nyertes pályázata kapcsán életre hívott cikksorozat aktuális része ehhez próbál némi adalékot nyújtani.

Túl sok a pörgés, túl sok az akarás, túl sok a nyüzsgés az életünkben. Munka, tanulás, család, bevásárlás, háztartás… Hajtunk egész nap, hogy a huszonnégy órába esetenként ennél többet is beleskatulyázhassunk. S ha kimarad belőle valami, könnyen kétségbeesünk, gyötörjük magunk az el nem végzett feladat miatt. Épp ezért kell, hogy sportoljunk. Fussunk, bringázzunk, emeljük a súlyokat, kiránduljunk, egyszóval mozduljunk!

Sportos életmóddal a karrierért

A sportos életmód nemcsak az alakunknak, az egészségünknek és a közérzetünknek tesz jót, hanem a munkahelyi teljesítményünkre is pozitív hatással van. Tehát még eggyel több okunk van arra, hogy a rendszeres mozgást semmiképp se hagyjuk ki a napirendünkből!

131227kep1„A munkám miatt nem jut időm a sportolni. Ha esténként hazaérek, már mozdulni se bírok, nemhogy edzeni!” – Ugye mindenki hallottál már (vagy talán mondott is?!) ehhez hasonló kifogásokat? Pedig épp a munkánk érdekében kellene többet mozognunk, ugyanis a legújabb kutatások azt bizonyítják, hogy akik legalább hetente háromszor kb. egy órán át sportolnak, azok a munkahelyükön is nagyobb erőbedobással teljesítenek és ennek következtében több sikert is zsebelhetnek be.

De vajon mi az összefüggés a rendszeres sport és a karrier alakulása között? Az aktív életmód pozitív pszichés hatásai hosszútávon is befolyásolják a személyiségünket, hisz a rendszeres sport csökkenti a szorongást és a stresszt, ami az élet minden területén jól jön.

Az a jótékony lelki hatás, ami a rendszeres sporttevékenységgel jár, kiválóan átvihető a munkavégzésre is: az önbizalom érzet és a magabiztosság segítenek abban, hogy stressztűrőbbek legyünk a munkahelyen, jobb legyen az állóképességünk és fittebbé váljunk. Ezenkívül a sportolás fegyelmezettséget is ad a személyiségnek, amely az élet minden területére kihat, kitartásra nevel. Hiszen az a rendszeresség és szorgalom, amellyel egy sportot űzünk, feltételezhetően az életünk többi területét is jellemzi: a munkánkban is igyekszünk a jobb eredmények elérésére, képesek vagyunk a stressz jobb kezelésére, a kudarctűrésre. Amennyiben a jó fizikai erőnlétünk egy fegyelmezett, kitartó személyiséggel párosul, ezek a tulajdonságok elősegíthetik az előrelépést a munkahelyen, kivívják a megbecsülést a kollégáktól, vagy megkönnyítik a munka jól megszervezésének képességét. Ráadásul krízishelyzetekben is sokat segíthet a sport, hisz minél több dologgal foglalkozunk az életünkben annál stabilabb lesz a személyiségünk, és ha valamelyik területen változás következik be (pl. elveszítjük a munkahelyünket), de más területek (sport, magánélet, hobbi, stb.) megmaradnak „kapaszkodónak”, jobban átvészeljük a stresszes élethelyzeteket és az újrakezdés lehetőségét látjuk a változásban, nem pedig a világvégét.

A sportolás az előnyös fizikai hatások mellett lényeges érzelmi többletet is nyújt: pozitívan hat az önbecsülésre, a sikerélmények megélésére, a magabiztosságra, növeli az önbizalmat, az elégedettség érzését és antidepresszív hatással is bír – mellékhatások nélkül. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a sport egy depresszió elleni védőoltás! Ezenkívül az agyban ilyenkor felszabaduló ópiátok a fájdalom- és fáradtságérzet csökkentésében is nagy szerepet játszanak.

Sport, munka, személyiség – Kihez mi illik?

Sokat elárul a személyiségünkről, hogy milyen sportágat végzünk szívesen. A sportág-választás alapján a munkavégzés minőségére is következtetni lehet.

Az egyéni sportokat kedvelők általában zárkózottabbak – őket az elmélyültebb, precízebb munkavégzés jellemezheti. A csapatban sportolókra jellemző lehet a nyitottság, a közlékenység – ők hatékonyan tudnak egy közösségben, egymásra utalva dolgozni és szeretik az intenzív kommunikációt igénylő feladatokat

Akik az egyhangú mozgásformákat részesítik előnyben, mint a futás, úszás, biciklizés (aerob mozgásforma), a munkahelyükön is feltételezhetően jól tűrik a monotonitást, a beszabályozottságot. A rendszeres monoton sporttevékenység révén fejlődik az állóképességük, a kitartásuk és később fáradnak el. Aki a robbanékonyságot igénylő, rövid ideig tartó, nagy erőkifejtést igénylő sportokat űzi szívesen (kondi, rövidtáv futás, stb.), az a nagy koncentrációt igénylő munkafeladatokat végezheti tökéletesen.

Akik kint a szabadban szeretnek sportolni, vágynak a szabadságra, az önállóságra, szeretik a kihívásokat – ők a munkájukban is inkább a kreatívabb, projekt jellegű feladatokat kedvelhetik. Akik szívesen sportolnak bent, a munkakörükben is jobban tűrik a korlátokat, hierarchiát, szeretik a kiszámíthatóságot.

Aki szívesen próbál ki extrém sportokat (rafting, szikla- és falmászás, bungee jumping), az lehet ingerkereső személyiség, aki a munkája során is a kihívásokat és a kockázatot keresi.

Napjainkban a nagyobb cégek egyre nagyobb figyelmet fordítanak dolgozóik fitten tartására, ezért sok munkahely saját konditermet üzemeltet, vagy fitneszbérletet biztosít a kollégáknak, ezzel ösztönözve őket a sportos életmód követésére. A cégek gyakran szerveznek családi sportprogramokat, ahol a mozgás örömét hangsúlyozzák, vagy a munkatársak a fizikai képességeket mérik össze.

A rendszeres mozgás csak elhatározás kérdése

Az egyik nagy közösségi oldal felmérése alapján a válaszadók 47% vagy nagyon ritkán, vagy még sosem sportolt. Ennek okára az anyagi problémákat adják magyarázatnak, ami inkább kifogás. Ha nagyon akarunk dolgozni elég bekapcsolni otthon a zenét, és már mehet is a mozgás, vagy mehetünk a szabadba futni, biciklizni, sétálni, de egy fitnesz óra díja sem magasabb, mint mondjuk egy csésze kávé. Más kérdés, hogy sokkal hatásosabb egy szakemberre bízni magunkat, és társaságban mozogni, mert nem csak testileg, de lelkileg is feltölt és kikapcsol.

131227kep2

A másik nagy magyarázat, vagyis inkább kibúvó, hogy nincs idő mozogni. Kifogásként használják a családot, a gyerekeket, a háztartást, vásárlást, de azok, akik munka, család mellett eljárnak mozogni, pontosan tudják a kibúvó mögött rejlő igazságot. Hiszen arra mindig van idő, amire rászánjuk. Vagyis csak elhatározás kérdése, és időt is fogunk rá találni!

Ha van célunk, a kedvünk is meg lesz, és az eredmény is. Naponta elég lenne 30 percet mozogni átlagosan, bár valakinek még ez is sok. Ha nem megy, ne erőltessük túl magunk, mert az többet árthat, mint használ. Ilyen esetekben hétköznaponként váltsuk ki a mozgás egy részét napközben gyaloglással, lépcsőzéssel, otthon egy-egy rövidebb tornát iktassunk be, hogy megmozgassuk az izmainkat. A sportos programokat pedig hétvégére hagyjuk. A legjobb megoldás, ha azt a családdal együtt tesszük. Az apró dolgok számítanak: a pillanatok a gyermekkel, a társsal. A családdal eltöltött közös idő jelentse a feltöltődést. Számtalan mozgásformával tehetünk egészségünkért. Mehetünk kerékpártúrázni, uszodába, fitneszterembe, bowlingozni, lovardába, jógázni, squasholni, falat mászni, és még hosszasan sorolhatnánk…

Ilyen apró dolgokkal drasztikusan megváltoztatható az életminőségünk és a kapcsolatunk a közvetlen környezetünkkel. Ráadásul teljesen ellentétesen működik a dolog, mint ahogy sokan hiszik, mivel a rendszeres sportolástól több energiánk lesz, sőt kevesebb alvással is kipihenten ébredünk. Persze nem az első két alkalom után. De aki rendszeressé teszi, ezt figyelheti meg.

Aki sportol, boldogabb

A mozgás örömet, jobb megjelenést és önbizalmat ad. Mi a megoldás? Egészségünk, és fittségünk érdekében ki kell lépni a kényelmi zónából, és elkezdeni mozogni. A fiatalok mozgás kultúráját is mi határozzuk meg, tegyük azt jól!

A sport az egészségi állapotunk megőrzéséhez is elengedhetetlen. Hagyjuk, hogy rendszerességre neveljen, önfegyelemre tanítson, és türelemre, alázatra. Tanuljunk meg figyelni, koncentrálni, és tanítsuk meg gyermekeinket, párunkat, ismerőseinket is a figyelemre. Ha elkezdjük az edzéseket, kezdjünk el befelé figyelni, legyünk ott, abban, amit csinálunk teljesen, így tudjuk minden belső tartalékunkat előhívni, és a munka, a mozgás szolgálatába állítani.

Próbáld ki te is! Mit veszíthetsz vele?

131122eulogo

Comments are closed.