Támogatott tartalom
Siker csak ott születik, ahol munka és szorgalom is van – vallja Tóth Imre, a szarvasi Geomark Kft. ügyvezető igazgatója. Nos, náluk a siker 2013-ban is megszületett. Árbevételük elérte az 1 milliárd 720 millió forintot, ami 15 százalékkal magasabb az előző évinél, s várhatóan nyereségük is nagyobb lesz.
– Minek köszönhető a növekedés? – kérdeztük Tóth Imrét.
– Több tényezőből tevődik össze. Jelentősen növeltük például a felvásárlási tevékenységünket. Mivel jó közepes év volt, így a gazdák többet tudtak termelni, következésképpen mi is nagyobb mennyiséget tudtunk felvásárolni tőlük. Több bérmunka-megrendelést is kaptunk. Ami fő tevékenységünket, a növénytermesztést illeti, a 2012-es évhez képest tavaly lényegesen jobbak voltak az időjárási körülmények, így nagyobb hozamokat sikerült elérnünk.
– Önök mintegy 2500 hektáron gazdálkodnak. Milyenek voltak a termésátlagok az egyes növényfajtáknál?
– Hibridkukoricából nagyon jó lett a termés, köszönhetően annak, hogy tavaly nyáron nem voltak szélsőségesen forró napok, öntözni pedig tudtunk. Őszi búzából hektáronként 5,8 tonnát takarítottunk be. Ez jó eredmény, ugyanis az előző években átlagosan 5,5 tonna termett. Őszi árpából 6,2 tonna (az előző években 5,8 tonna), cukorrépából 70 tonna (az előző években 62 tonna), napraforgóból pedig 3,7 tonna (az előző években 3 tonna) termett hektáronként. Gyenge lett viszont a borsó, mivel a márciusi havazás miatt csak későn tudtunk vetni. Hektáronként mindössze 3,5 tonna termett, ez körülbelül a fele a korábbi évek átlagának.
– A mezőgazdasági termelők számára létkérdés, hogy mennyi hazai és uniós támogatáshoz tudnak hozzájutni. Tavaly lezárult az Európai Unió hétéves pénzügyi ciklusa. A Geomark Kft. mennyire tudott élni az EU által kínált pályázati lehetőségekkel?
– Úgy gondolom, sikeresek voltunk, minden lehetőséget igyekeztünk megragadni. Több százmillió forint értékben sikerült így beruházásokat megvalósítanunk. Az elmúlt években megtanultuk, hogy érdemes mindig felkészülten, jól reagálni, időben lépni. Legutóbb, tavaly például a szántóföldi kertészetek számára kiírt pályázaton öntözésfejlesztéshez és egy speciális növénytermesztő gép vásárlásához nyertünk forrást. A 150 milliós beruházáshoz 35 százalékos támogatást kaptunk.
Tény, hogy az uniós csatlakozás óta az agráriumban sokkal szervezettebb, kiszámíthatóbb, tervezhetőbb a támogatások elosztása. Nőtt az átláthatóság, s ezzel együtt a bizalom is.
– Milyen terveik vannak a jövőre vonatkozóan, mely területeken szeretnének elsősorban erősíteni?
– Hosszabb távú céljaink között szerepel egyebek mellett a vetőmagtermesztés erősítése és a terményforgalmazás növelése. Nem törekszünk a minél nagyobb területen történő termelésre, ezt az új földtörvény egyébként is korlátozza. Inkább a hatékonyság növelése a célunk. A növénytermesztés eredményességét nagyban befolyásolja az időjárás, ez csökkenti a kiszámíthatóságot. Ugyanakkor a biztos támogatások kompenzálják ezt a bizonytalanságot. Az új uniós pénzügyi ciklust illetően is optimista vagyok, bízom abban, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a jövőben is élni tudunk a pályázati lehetőségekkel.
