Connect with us

Hírek

Megőrizzük Tessedik életművét, megvédjük az akácot!

Húsvét vasárnap 272 éve született Tessedik Sámuel, aki döntő érdemeket szerzett az akác hazai elterjesztésében, az alföldi táj megőrzésében. Az Akác-koalíció harcol az evangélikus lelkész örökségének a megmentéséért, az akác megőrzéséért.

Az Akác-koalíció tagjai szombaton emlékszalaggal díszítették a Budapest V. kerületi Széchenyi téren álló, 225 éves akácfát, majd megkoszorúzták Tessedik Sámuelnek a Vidékfejlesztési Minisztérium oszlopcsarnokában levő mellszobrát.

140504akac3

 

A volt pesti akácsor ma még élő utolsó tagját 1789-ben ültették, kettő évvel a legnagyobb magyar, Széchenyi István születése előtt emlékeztetett Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő. Ez a fa megérdemli, hogy köszöntsük. A magyarság sokat köszönhet az akácnak húzta alá az EP képviselő. Az Alföldön ezzel a fával kötötték meg a futóhomokot. Sok helyen a fafajok közül csak az akác termeszthető gazdaságosan, mivel szárazságtűrő és igénytelen növény. A legtöbb széndioxidot megkötő fafajok közé tartozik.

Glattfelder Béla kiemelte: nem igaz, hogy az akác robbanásszerűen terjeszkedne, s elpusztítaná a körülötte élő növényeket, fákat. Meg lehet nézni az akác körül élő gazdag növényvilágot, mely a Széchenyi tér füves területét borítja. Itt pusztulásnak semmilyen nyoma nincs. Az akác kiirtása ökológiailag sem indokolt jelentette ki az EP-képviselő. Az Akác-koalíció védi, s nem bántja a fákat. Ezt a gondolatot hangsúlyozva a résztvevők szalaggal átkötötték a 225 éves fát, amelyen a „Ne bántsd a fát! felirat szerepel.

Ezt követően a Tessedik Sámuel mellszobránál tartott megemlékezésen Szarvas polgármestere, Babák Mihály kiemelte: Tessedik Sámuel az egyik utolsó magyar polihisztor volt. Nem félt új megoldásokat bevezetni a futóhomok megkötése, az alföldi táj megmentése érdekében. Az akác gazdasági célú hasznosításával komoly érdemeket szerzett az alföldi népesség megmaradásában, az alföldi fagazdálkodás kidolgozásában. Szarvas első, általa építtetett templomának a tartógerendái is akácból vannak. Ez is bizonyítja, hogy az akácból készült elemek mennyire tartósak, több száz évig megmaradnak emelte ki a polgármester.

140504akac2

 

Dr. Gyuricza Csaba, a gödöllői Szent István Egyetem dékánja elmondta: a hazai akácosok nagy része gyenge termőhelyen található, amelyeket más fafajokkal gazdaságosan hasznosítani nem lehet. Az akácnak kiemelt gazdasági jelentősége van. A méhészek alapvetően az akácon legeltetik a méheiket. Az akác a hazai faipar egyik fő alapanyaga. Az akác ezen túlmenően még számtalan ökológiai és gazdasági lehetőséget rejt magában. A hazai kutató intézetekben és egyetemeken folyó akáchoz kapcsolódó kutatások nemzetközileg is kiemelkedőek tette hozzá a dékán.

Az egyetemi karokból, kutatóintézetekből és számos szakmai érdekképviseleti szervezetből álló Akác-koalíció 2014. január 23-án alakult Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő részvételével. Célja az akác és az akácméz megvédése az indokolatlan és rosszindulatú uniós és hazai támadásokkal szemben. Törekszik továbbá az akácnak és az akácméznek a hazai és európai uniós elismertetésére.

Kiemelt

Bardon Ivett és Maróti Attila (Fotó: Valló Zoltán) Bardon Ivett és Maróti Attila (Fotó: Valló Zoltán)

A szókimondó, cserfes Dorine – Bardon Ivett

Szarvas

Fotó: Babák Zoltán Fotó: Babák Zoltán

Újra látogatható a Régi Gyűjtemény

Szarvas

Jónás Gabriella (Fotó: Valló Zoltán) Jónás Gabriella (Fotó: Valló Zoltán)

Tartuffe híve Pernelle-né, aki egy erőszakos, fecsegő öregasszony – Jónás Gabriella

Szarvas

Pálinkás Tamás és Gajdos Attila (Fotó: Hegedűs Éva) Pálinkás Tamás és Gajdos Attila (Fotó: Hegedűs Éva)

Gajdos Attila vitára hívta a polgármesterjelölteket

Politika

Hirdetés

Archívum

Kategóriák

Friss

Connect