in , , ,

Mit rejteget a Ládafia?

Ládafia

Szerda kora este egy mesejátékot mutatott be a Balassi Táncegyüttes Szarvason a Vízi Színház színpadán Ládafia címmel. S, hogy mi az a ládafia? „A fiók neve régen ládafia volt, ami a ládába tett kisebb ládát jelent, mintha annak fia volna. Felnyitható fiók bent a láda üregében, ahol pénzt, cérnát, tűt tartanak; kihúzható s betolható fiókocska a láda aljában.” Írja a wikiszotar.hu. Szerda este ebből a fiókból mesehősök bújtak elő köztük Szerencsés Dániel, akiről a történet szólt. De ebből a ládából bújt elő minden szereplő. A néptánc, a népzene és a klasszikus mese elemeiből készült mese-tánc vagy táncos-mese szereplője Szerencsés Dániel, aki elindul vándorolni, mert csak egy botja és egy üres tarisznyája volt. Átszeli tengert, hogy eljusson Óperencián túlra. Útközben legyőz három boszorkányt, akikről később kiderül, hogy a sárkány rokonai. A tarisznyába először a három boszi „rózsái” kerülnek. Dani ezután egy reneszánsz udvarba téved, ahol azonnal beleszeret a királykisasszonyba, az meg Daniba, de – mivel az Óperencián túl vagyunk – a sárkány elrabolja királylányt és Danira vár a feladat, hogy kiszabadítsa. A palotában kapott sapkáért készítenek a kovácsok kardot és sarkantyút, amivel már beállhat huszárnak. A sárkányhoz vezető utat nehéz megtalálni, ezt a három boszitól elvett „rózsa” segíti. Ahogy a mesében lenni szokott Dani és a huszárok, – de főleg Dani kiszabadítja királykisasszonyt és így megkapja a kezét – és persze a fele királyságot. Ennyi a történet. Mindez elsősorban táncban, gyönyörű jelmezekben, ötletes díszletekkel, mosolygósan. Zseniálisan megoldva. A rendező-koreográfus: ifj. Mlinár Pál, igazán remekművet alkotott. A táncosoknak ebben a mesében nem csak táncolniuk kellet, hanem prózát mondani, díszletet mozgatni és nagyon gyorsan öltözködni, hiszen tizenkét táncos (játszotta) táncolta végig a közel egy órás előadást, és bizony majdnem mindig mindenki színpadon volt. Az este közönsége szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a táncosokat. A szereplők között volt egy, akinek szarvasi kötődése megkérdőjelezhetetlen. Hankó Tamás, aki a Tessedik Táncegyüttes tánckarvezetője, tanít a Chován Kálmán művészeti iskolában. De ezt csak zárójelben jegyeztem meg, mert minden szereplő maximálisan teljesített. Nagyon kellemes este volt felnőttként is az előadás, igazi csemege. Gyermekelőadásként volt hirdetve, de ajánlom minden felnőttnek, ha alkalma van nézze meg, érdemes!

A szereposztás a következő volt: Szerencsés Dániel: Husvét Dániel, királylány: Lehoczki Dóra, király, huszár, postás: Bacsa László, királynő: Szekerka Anita, huszárkapitány, udvari ifjú: Vaszkó János, boszorkány, udvarhölgy: Mlinár-Kőrösi Katalin, boszorkány, udvarhölgy: Vaszkóné Mochnács Renáta, boszorkány, udvarhölgy: Gaál Petra, kovács, huszár, udvari ifjú: ifj. Mlinár Pál, kovács, huszár, udvari ifjú: Hankó Tamás, udvari hoppmester, huszár: Korom Gábor, udvarhölgy: Mlinár Zsuzsa.

Zene: Falusi László, jelmez: Mlinár Péter, Mlinárné Kolarovszki Mária, Díszlet: Lenkefi Zoltán

Rendező-koreográfus: ifj. Mlinár Pál

Tavirózsák, tündérfátyol, napozó teknősök, bakcsók: kenutúra Bikazugba

Gyanúsan viselkedett a háromtagú társaság