Édes élet Szarvason

140714fagyi

„Az eperfagyi, eperfagyi, hű de finom” – dúdoljuk még mindig a klasszikus gyerekdalt. De úgy tűnik, nemcsak a dal, a hideg nyalánkság sem ment ki a divatból. A nyár elengedhetetlen tartozéka a tölcséres finomság, amire csak kevesen mondanak nemet. Az ízek, az árak és a trendek azonban évek során rendkívül sokat változtak. Mi annak jártunk utána, Szarvason a klasszikus vagy az új ízek dominálnak, ill. ki mennyit szán a nyár elsőszámú boldogsághormonjára.

Egy meghitt, otthonos cukrászda fogad bennünket az Arany János utcában. Az első Benke cukrászda 1940-ben nyitotta meg a kapuit a településen, jelenlegi helyére 1979-ben került. Az oldalfalon felfestett dátumok tévesek – meséli nosztalgiával Benke Zoltán. Én, amikor festettem a homlokzatot, másképp emlékeztem. Később édesapám helyesbített, de akkor már késő volt. Az évszámok ott maradtak.


A 4 generációs cukrászda csak hagyományosan készített süteményekkel és fagylaltokkal foglalkozik. Kizárólag természetes alapanyagokkal dolgoznak, amelyeket helyi termelőktől vásárolnak meg.

– Mi megmaradtunk a hagyományos receptúránál és ízvilágnál – árulja el Benke Zoltánné. A nagy kedvenc a mai napig a vanília, csokoládé és a puncs mellett a császárkörte és a citrom. Néhány éve bodzát is készítünk, azt is nagyon szeretik. Süteményből legtöbb nyáron a gyümölcskrémesből fogy, amelyet mindig szezonális gyümölccsel díszítünk. Emellett akad olyan süti is, amiből mindig lenni kell a polcon. Nálunk ilyen a marcipángyümölcs.

Az elmúlt 20 év tapasztalata szerint úgy látják, a vendégforgalom nem változott, a vásárlók azonban kevesebb pénzt hagynak az üzletben. A gyerekek viszont továbbra is a jó idő közeledtével, tanítás után betérnek a cukrászdába. Emellett úgy tapasztalják, a hagyományos családi összejövetelek ideje sem járt le. Gyakran előfordul, hogy hétvégén egy-egy család ellátogat a cukrászdába vagy az itt vásárolt sütemény kerül a vasárnapi asztalra. Szuhaj Mihály is a feleségének szeretett volna kedveskedni két süteménnyel.

– Feleségem a szociális otthonban fekszik. Hétvégén, amikor felkeresem, mindig viszek neki süteményt, hogy ő is érezze, ünnep van. Nagyon szeretem ezt a cukrászdát, mert megtartották a hagyományos ízeket. Az én kedvencem az isler, engem mindig azzal lepnek meg.

Az Ildikó cukrászda 2008-ban nyitotta meg a kapuit. Már a kirakatban látványos és dekoratív esküvői torták fogadják a járókelőket. Az üzlet másik fele nemrégiben átadta helyét egyfajta látványcukrászatnak. A díszített fagylaltkülönlegességek már az utcafrontról csábítják a vásárlóközönséget, méghozzá nagy sikerrel. Anett és Evelin is két nagy gombóccal távozott.

– Nagyon szeretem a fagyit és ha lehet, minden ízt kipróbálok – újságolja Evelin. Most épp kindert és felhőcskét választottam, a jól csengő elnevezésük miatt.

Urbán Ildikó tulajdonos is megerősítette, nem mindegy, milyen névvel látják el a fagylaltokat és süteményeket. A gyerekek leginkább a szín alapján választanak, a felnőttek pedig gyakran elcsábulnak egy hangzatos név, mint a boldogsághormon vagy az aranycsemege hallatán.

– 15-20 féle fagylaltot kínálunk nap mint nap – meséli az üzletvezető. A hagyományos ízek mellett törekszünk a folyamatos megújulásra. Nagy kedvenc idén az epres, marcipános, pezsgős ízvilágú balatoni randevú és a gesztenyefagylalt, de szeretik a velencei álmot, a gránátalmát, az ice teát és a mangót is.


A cukrászda minden igényt igyekszik kielégíteni. Süteményeik egy része, mint a szlovák túrós, krémesek és a dobostorta a régi receptúra alapján készülnek és a vendégek még mindig nagyon szeretik. De az egyedi igények is egyre inkább kibontakozóban vannak. Különösen igaz ez a formatortákra, amelyeknek csak a fantázia szab határt. A számjegyes tortáktól, a mesefigurákon, különböző autómárkákon keresztül a kalocsai mintáig szinte minden megtalálható a repertoire-ban.

A tulajdonos szerint a vásárlók egyre inkább elmozdultak a mennyiségtől a minőség irányába, amit egy előremutató folyamatnak tekint. Ezért kerültek a kínálatba pl. a kézműves bonbonok, saját készítésű limonádék és a helyi specialitások is, amiket egyre többen keresnek.

Receptje tehát csak a fagylaltnak van, az ízlések nagyon különbözőek. De ha az 50 filléres fagyiról egy nosztalgikus legyintéssel végleg le is kell mondanunk, azért egyvalami ma is elmondható: egy-két gombóc fagyi mindenkinek belefér.