Dzsungel a parton

140722dzsungel

A Békéscsabai Jókai Színház egy előadást tervezett a Szarvasi Vízi Színházban Dés László-Geszti Péter-Békés Pál „A dzsungel könyve” című musicaljéből, azonban a jegyeladásokból kiderült, hogy két estére is megtöltik a nézők a nézőteret. Ezért hétfőn és kedden este is játsszák a darabot. Ami nem csoda, hiszen Dés László-Geszti Péter-Békés Pál musicaljét 1996-ban mutatta be a Vígszínház Hegedűs D. Géza rendezésében, aki aktívan vett részt a darab megszületésében is. A Vígszínház 2013. április 19.-én az 1000. előadást játszotta, ami magyar darab esetében egyedülálló. A Békéscsabai Jókai Színház a Szombathelyi Weöres Színházzal közösen állította színpadra a Rudyard Kipling könyve nyomán írt musicalt. A rendező Horgas Ádám szereplője volt a Vígszínházi ősbemutatónak.

A díszlet fehér indával átszőtt építmények színes fényekkel, a színpad hátulján középen egy maszk két vörös szemmel és egy tó a bal oldalon, elől. Középen mozgatható dobogó. És elkezdődik a lüktető zene

„Folyam Istene légy kegyes Úr ma!

Vized enyhíti szomjam az éjben…”

A kezdő jelenetben egy család: apa, anya, kisfiú, akit a magasba emelnek a dal végére. És jön Shir Kán a tigris (Kelemen Zoltán), aki megöli a kisfiú szüleit, de fiút már nem találja. A kisfiú, kinek neve Maugli (Ivanics Botond) Akela a farkas (Vadász Gábor), védelme alá kerül. De védelmébe veszi Bagira a fekete párduc (Nagy Erika), és Balu a jóságos medve (Katkó Ferenc), ezzel a dzsungel törvénye szerint Shir Kán nem kaphatja meg. Balu tanítványává fogadja Mauglit, és az évek folyamán megismerteti a DZsTK – val, azaz a „Dzsungel Törvénykönyvével” és a „Mesterszavakkal”. Ezzel elkezdődik a színpadon a történet. Megismerjük Ká-t a kígyót (Fekete Linda), a majmokat királyukkal (Csomós Lajos), akik királyukká választják Mauglit (felnőtt Maugli: Nagy Róbert), ha Balu hagyná, de szerinte a majmok buták, nincsen törvénykönyvük sem. Feltűnik Csil a keselyű (Kara Tünde Jászai-díjas), a „Kegyelet Egylet” vezetője. Az események zajlanak és az elő felvonás végére Mauglinak valóban fel kell nőnie, mert Shir Kán mesterkedése miatt Akela meghal. Utolsó leckéje Akelának Maugli számára „csak a vér számít”. Balu is megöregedett neki is távoznia kell az élők sorából búcsúja megható.

„Amíg őriz a szemed,
Amíg lehunyt szemmel látsz,
Lehet, elmegyek, de itt leszek.
A lábnyomomban jársz”

Maugli Bagirával marad, aki elküldi az emberekhez a „tűzrózsáért”, mielőtt találkozik Shir Kánnal.

A faluban a férfiak vadászni mentek, az otthon maradt nők Tuna (Gubik Petra) tanácsára befogadják Mauglit, de a visszatérő vadászok a nagyszájú, hősködő, hazudós Buldeóval az élen elzavarják. Maugli ismét egyedül maradt. Megküzd Shir Kánnal és apja késével legyőzi a tigrist, de a farkasokat már nem tudja összehozni, mert a farkasok szétszéledtek. Egyedül marad, idegen a dzsungelben, idegen az emberek között. Shir Kán bőrével „megveszi” Buldeótól Tunát, akibe beleszeretet. A zárójelenet ugyanaz, mint a nyitó. Középen Maugli az apa, Tuna az anya és a kisfiú, aki most is a magasba emelkedik. A boldog család. És a dal is ugyanaz. A kör bezárult.

A darab zenéje ma is fantasztikusan szól. A szövegek sem veszítettek semmit mondanivalójukból. A Dés – Geszti szerzőpáros maradandót alkotott.

A hétfő esti előadáson Nagy Róbert vidám, játékos, szinte gyermeki rácsodálkozással tette élővé Maugli alakját, aki a második felvonásra felnőtt, megkomolyodott. A kettősség jól látszott alakításán. Az ének és a próza mellett nem kis fizikai teljesítményt kellet produkálnia a szinte akrobatikus mozgás miatt. Mauglit kedden este Gulyás Attila játssza. A kis Maugli hétfőn este Ivanics Botond volt, kedden Fekete Levente lesz.

Balu bőrébe Katkó Ferenc bújt, akinél jobbat nem lehetett volna találni a szerepre. Sajnos tegnap este nagyon rekedt volt, Balu búcsúját szinte csak mondta. Ez azonban nem von le semmit játékából. Bagira az anyaként viselkedő párduc Nagy Erika, aki igazi „anyatigrisként” szerette Mauglit. Aki szeret, csak az képes elküldeni valakit maga mellől. Szívhez szólóan énekelte a „Beszél a szél” -t. Akelát a farkast Vadász Gábor alakította. Dalait szépen, tisztán énekelte.

Csil Kara Tünde alakításában az este legjobbja volt. Az abszurditás, a humor is jelen volt Csil figurájában Mozgása, beszéde egész megjelenése, egyedivé tette a figurát. Ká szerepében a Szombathelyről érkezett Fekete Linda nagyon jó volt. Rúdtánca nem kis mutatvány. A Cirkuszgála óta tudom a rúdon való mozgás az egyik legnehezebb mutatvány. Az artisták nem énekelnek közben, ahogyan azt Fekete Linda tette, ami még nehezítette játékát. Shir Kán alakját a szintén Szombathelyről érkezett Kelemen Zoltán játszotta, amit nem éreztem elég erősnek elsősorban hangban. (Láttam Szomor Györggyel és sajnos hozzá tudom hasonlítani.) A Majomkirály Csomós Lajos megjelenítésében nagyon humoros, vidám.

Buldeót Bartus Gyula játszotta a tőle megszokott magas mércével. A figura jól mutatja, hogy az emberek ilyenek is. Tuna alakját Gubik Petra tette kedvessé, emlékezetessé, akiben azért ott volt a nő is. Kedden este Gábor Anita alakítja Tunát.

Végül, de nem utolsó sorban volt a színpadon egy szereplő, aki a történetbe nem igazán kellett, de nagyon feldobta az előadást időnkénti jelenlétével ez pedig a Szombathelyről érkezett Vass Szilárd alakította Döglégy. Fantasztikus pantomim mozgással (beszéd nélkül), csak zümmögéssel volt jelen a színpadon és csalt mosolyt a nézők arcára. Emlékezetes alakítás volt.

A díszlet Horgas Péter, a jelmez Papp Janó munkáját dicséri. Koreográfus Bodor Johanna. Rendező: Horgas Ádám.

Fotó: Berec Zsolt


Comments are closed.