G.E.
A Szarvasi Vízi Színház Körös felett épített színpadán a Fekete Péter tervezte díszlet-lakás a darab szerint Nagy Sándoré, aki lakásavató házibulit szervezett negyven főre. Azonban „csak” legjobb barátai jönnek el, Feke Pál, Serbán Attila, Vastag Tamás. – Vagyis a darabban a színészek a saját nevüket használják. – A lakás galériáján pedig egy komplett zenekar várja a vendégeket a bulira. A zongoránál Reviczky Balázs, a gitároknál Vámos Zsolt, Polyák András és Pethő Gábor, a doboknál Szörényi Örs.
Nem jönnek a vendégek, mert kiderült, hogy az SMS-t, az e-mailt, a meghívókat a házigazda elfelejtette elküldeni. Azért a buli elkezdődik. „Ne gondold, ó, ne, hogy tied a világ!”, a „Bosszantó, hogy sehol egy kégli”. Sorra hangzanak fel a máig ismert dalok, közben rövid történetek. A közönség veszi a lapot, hiszen bevonják a játékba, közben feljön a házmester, – Csomós Lajos – aki éppen olyan, mint a dalban és persze felcsendül a nóta „Nem szól ránk a házmester”. Némi vidám jelenet után eléneklik a „Néha furcsa hangulatban”, aztán a „Lehetet volna”. Az énekszámok között humorral, szeretettel a négy előadó évődő, froclizó párbeszéde zajlik. Elkezdődik egy játék, a barátok történeteiből kell kitalálni a közönségnek melyik dal következik majd. Feke Pál történetéből, aki egy lányt várt a Trafalgár-hídon és nem jött el, a közönség soraiból jön a válasz a „Bye, bye, London”. Tamás pengével elvágta magát és a közönség soraiból jött a válasz, hogy ez a „Csak még fáj, fáj, fáj”. Serbán Attila története még Beregszászon történt, amikor kisfiú volt és a közönség persze, hogy tudta „Amikor én még kissrác voltam”. A dal előadása mulatságos Serbán Attila leült, kezére cipőt „húztak” mögé állt Nagy Sándor akit letakartak így Sándor keze „játszott”, míg Attila keze volt a lába, amin a cipővel verte a taktust. Nagyon jó jelenet volt.
Közben pizza érkezik és a pizzafutár-lány Gubik Petra, aki véletlenül szeret énekelni, így énekelnek. Jön az „Emlékszel arra még…”. A „Keresem a szót, keresem a hangot” lírai dala egy szusszanásnyi idő a színpadon szereplőknek. De újra egy fergeteges szám a „Rock and Roll Rézi”, ahová a színpadra két néző hölgyet is felvisz Feke Pál táncolni. Ezzel zár az első felvonás.
A második felvonás az „Újra itt van” dallal indul, majd Nagy Sándor tudatja a nézőkkel, hogy körünkben ül nézőként Szerednyei Béla a Madách Színház kiváló színművésze, (aki alig egy hónapja a színpadon játszott) a lányával, akit „el is rabol” Nagy Sándor és a színpadra kíséri, akinek az „Ó, mondd!” című dalt énekli, elsősorban Tamás. Újabb csengetés a házmester toppan be ismét és elmeséli, hogy elhagyta a felesége, majd jön a „Sárika egy kicsikét butácska” Nagy Sándor a dal után megint a közönséget kérdezi kinek mi jut eszébe az M-ről. Két nézőnek is Mária. Nos, a felcsendült dal az ”Emlék M-nek”. Újabb pizza rendelés – vissza akarják kapni Petrát, ez alkalommal Gulyás Attila a pizzafutár. Jön a varázslat, a visszapörgetés, ami az előadás folyamán egyébként bevált módszere Nagy Sándornak, amiből vidám jelenetek adódtak. És íme, újra Petra fut be. Újabb játék, ezúttal Activity, a dalok alatt a dalokhoz illő rajzok készülnek, amit aláírva a közönség szerencsésebbje hazavihet. Majd újabb kopogtatás, a fiuk félnek, hogy ismét a házmester, ezért újra színpadra kísérik Szerednyei Béla lányát, hogy nyisson ajtót, ám ezúttal nem a házmester, hanem Bródy János jön be, aki hallotta zenét és valamire emlékeztette. Együtt éneklik a „Little Richard” – ot.
Fergeteges buli-hangulat a színpadon és a közönség soraiban, a közel ezer néző is és szerintem a színpadon szereplők is jól érezték magukat.
Az előadás címe „Tiéd a világ!” Műfaja zenés társasjátéknak van kitalálva és az is. A forgatókönyvet írta és rendezte Szente Vajk. A díszlet Fekete Péter munkáját dicséri. Egy barátságos lakás, a falakat az Illés együttesel kapcsolatos plakátok, lemezborítók, fedik.
Az előadás a Zikkurat Színpadi Ügynökség, a Játékszín és a Békéscsabai Jókai Színház közös produkciója. A Zikkurat Színpadi Ügynökség vezetője Rosta Mária producer, aki nem először bábáskodik a Szörényi-Bródy által létrehozott művek felett. (Köszönet érte!) E műsor létrehozásának apropója, hogy az Illés zenekar ötvenéves jubileumát ünnepli. A Szente Vajk rendezte előadás a nyitánya a jubileumnak. Az előadásban a szinopszis szerint húsz dal hangzott el.
A négy színész a színpadon önmagát alakítja, a vezető mindenképpen Nagy Sándor, akinél a buli zajlik. A közönség bevonása színészek számára is azonnali reagálást kíván, ennyiben volt nehezebb a feladatuk. Így volt ez péntek este is, a két hölgy és a fiatal lány bevonásánál a játékba, vagy amikor kellett a közönségé. A színészek játéka közel hozta személyüket a nézőkhöz. Négy nagyon jó hangú színész, akiknek humora is van nagyon jó párosítás. De kétségtelen tény, hogy Gubik Petra dala nagyon nagy tapsot kapott, hiszen Petrát már ismeri és szereti a közönség gyönyörű hangja és szerénysége miatt is. Csomós Lajos házmester szerepe nagyon találó. Csomós Lajos sokoldalúságának már többször tanúi lehettünk itt a Vízi Színház színpadán is. A zenekar a színpadra épített lakás galériáján kapott helyett, akik végig játszották és érdeklődéssel nézték az eseményeket, ha éppen nem játszottak. Végül, de nem utolsó sorban Bródy Jánost mind a közönség, mind a szereplők élő legendaként üdvözölték. És Bródy nem csak énekelt, hanem táncra is perdült. Hihetetlen szeretett, egymásra figyelés lengte be az előadást, jó volt a nézőtéren ülni, részese lenni valaminek, ami hangulatában, érzésben –számomra – az elmúlt időt hozta vissza.
Az este buli előtti házigazdája Besenczy Zoltán Képviselő Úr volt, aki röviden bemutatta a darabot a közönségnek.
*Nagy Sándortól elnézést kérek a címért!
