István és Koppány – két méltó ellenfél

20140816-IMG_9864

Szombaton este ismét Lázár Zsolt esperes úr és Babák Mihály polgármester úr köszöntötte a nézőket. Lázár Zsolt bemutatta a darabot és a szombat esti szereplőket.

Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámájából Szörényi Levente és Bródy János írt rockoperát István, a király címmel, amit 1983-ban mutattak be a Király-dombon, vagyis 31 éve. A legendás előadást Novák Ferenc rendezte. Harminc évvel később Békéscsabán szintén egy néptáncos Zsurávszky Zoltán rendezte meg, a mára klasszikussá vált rockoperát. A mű nem veszített semmit fényéből. Dalai, szövegei nagyon jók. Zsurávszky Zoltán nem akarta másolni, az eredetit, a táncok is és a szereplők is más felfogást jelenítenek meg, de mégis klasszikus előadást láthattuk a színpadon. Tetszett a kezdés, amikor Feke Pál és Szomor György „civilben” jön ki a közönség elé a táncosokkal és úgy éneklik a nyitányt, – kezet nyújtva egymásnak. Itt is érződött és a darab alatt végig István (Feke Pál) számára Koppány (Szomor György) nem ellenség „csak” ellenfél és ez viszont is igaz. István is és Koppány is hitt valamiben és úgy gondolták az övék a helyes út.

Elsősorban István alakja volt sokkal karakánabb, határozottabb. Elfogadja anyja tanácsait, de néha nem ért vele egyet. Nagyon tetszett, hogy István ha szóban nem is, de mozdulatban szembeszegül anyjával, amikor Réka kéri apja holttestét. Anyja megjelenésekor fogja, szinte védelmezi Rékát. Amikor Rékát elzavarja anyja és megfogja István kezét, az lerázza. Sarolt nem is érti, mi történt. Ezzel a jelenettel előkészíti a rockopera végén a szöveges részt, amely zeng az éjszakában: „Veled Uram, de nélküled!” Feke Pál István alakítása nagyon jó. Hangja zeng, betölti a nézőteret. Határozott Istvánt alakít és ez kell is, mert így lehet elhinni, hogy István jó királya lesz (volt) az országnak. Színészi játékán nem lehet hibát találni. Nagyszerű István volt.

Koppány tépelődik, de az ősi jog Őt illeti. Erre biztatja Torda és Laborc is. Szomor György Koppánya lélegzetelállító volt. Hangja túlszárnyal a Körösön, a nézőtéren és a nézők szívéig hatol. Színészi játéka is nagyon jó Szomor Györgynek, tekintete, ökölbe szorult keze vagy éppen a vesztett csata leolvasható arcáról is. Koppányt nem éreztem annyira határozottnak, inkább tépelődőnek. De éppen ezért volt emberileg közelebb számomra. Nem egy „vadember” hatalomvágya vezette, hanem az ország vezetése az általa megálmodott úton. Egyedül, nem német zsoldosokkal. Tetszet a csata jelenet, amiben István és Koppány aktívan részt vett egymás ellen. Koppány és Réka jelenete viszont megható volt. „Késő már a múltat értékelni, kényszerpályán a világ!” A magas és mély hangok tiszták, élesek. Csiszolt gyémánt van Szomor György torkában.

Sarolt határozott kemény, de fiával szemben gyengéd. Nagy Erika bravúrosan oldotta meg, mind színészi játékban, mind énekhanggal Sarolt kemény szerepét. Rékát Gubik Petra alakította finoman, szépen. Hangja játéka, mint mindig most is tökéletes. Kétségbeesve nézi hogyan rohan apja a vesztébe, de megállítani nem tudja. Szép jelenet volt, amikor Géza temetése után összeszólalkozik Koppány és István, Réka széttárt keze és teste áll István és Koppány közé, mint egy kereszt. Akkor még Sarolt is elismerően néz Rékára. Apró finom megoldás, mely a rendezőt dicséri.

Gizella, István felesége Kisfaludy Zsófia tisztán, szépen énekelt, színpadi megjelenése királynéhoz méltó volt. Asztrik szerepében Katkó Ferenc megint emlékezetes alakítást nyújtott. A darab végén a szöveges rész nagyon szép tiszta, volt. Laborc Varga Lajos, Torda Gerner Csaba alakításában volt tökéletes. Mindketten erős, hanggal, jó játékkal tették hozzá a maguk szerepét, hogy kifogástalan előadás szülessen. Vecelin szerepében Gulyás Attila nagyon tiszta énekkel, és jó játékkal elevenítette meg szerepét.

Súr, Solt, Bese szerepében szintén három kiváló művész mutatta meg, hogy amikor a színpadon vannak, rájuk kell figyelni. Vasvári Csaba, Vadász Gábor és Nagy Róbert emlékezetes alakítást nyújtottak. Vidámak, jókedvűek voltak és nagyon jól táncoltak, énekeltek. A feszült pillanatokat oldották remekül. A Táltosasszony ősi ritmusokat idéző sámándala tökéletes volt Szente Évától.

Koppány asszonyai: Komáromi Anett, Fehér Tímea és Liszi Melinda. Regősök: Bíró Gyula és Ormándy M. Keve szh. A Krónikás szerepében Mészáros Mihály lépett színpadra. Mindannyian hozzátették azt, ami az előadásnak éppen akkor kellet, amikor színen voltak.

A Balassi Néptáncegyüttes nagy létszámú táncosai és a Színitanház hallgatói adták a „körítést” az egész darabnak. Betöltötték a színpadot. Táncuk nagyszerű koreográfiával a darab részévé vált. Minden elismerést megérdemelnek mind a táncért, mind a kórusért.

Az aki szombat este megnézte a darabot, egy nagyon jól felépített előadást látott. A díszlet Tóth Kázmér munkája a nagyon szép jelmezeket a Zikkurat bocsájtotta a színház rendelkezésére, akik engedélyével a rockopera megvalósulhatott Békéscsabán. A rendező-koreográfus Zsuráfszky Zoltán volt, aki bebizonyította az első kultikus bemutatót nem szabad elfelejteni, hiszen az az első, akkor és ott és ma is megkérdőjelezhetetlen. De lehet valami mást ugyanolyan magas színvonalon létrehozni, hiszen a technika fejlődött. És igen, ma is vannak kiváló, magas szintű énektudású színészek, akik a mai fiataloknak, és a nem annyira fiataloknak is eljátsszák ezt a fantasztikus rockoperát. Sok apró, finom mozdulat, tekintet volt a darabban, ami az igazi játékra is lehetőséget adott a színészeknek és jelentőséggel bírt. Örültem, hogy részese lehettem a nézőtéren a Békéscsabai Jókai Színház újabb csodájának. Láttam Békéscsabán is, de itt egészen más érzéseket váltott ki a produkció.

A taps alatt tűzijáték tett pontot a darab végére. Nagyon tetszett, hogy a darab alatt nem volt lehetőség tapsolni, ezt a nézők belátták, és a művészek így tudtak igazi katarzist teremteni a színpadon. Ami nem tetszett, hogy a darab végén sem hagyták magukat ünnepeltetni, kb. 10 perc után elbúcsúztak a közönségtől. Pedig a nézőtéren ülők a sok „elmaradt” tapsot pótolni akarták. Teltház pótszékekkel. Természetesen felállva tapsolt a közönség. Emlékezetes este marad az előadás.

Vasárnap annyi változás lesz, hogy István szerepét Presits Tamás énekli, játssza, Laborc szerepében Csomós Lajos lép színpadra.


Comments are closed.