A tanyák fenntarthatóságáról folyt a tanácskozás Ezüstszőlőben

20140905-IMG_0489

A tanyákról, mint fenntartható gazdasági erőforrásokról tartottak konferenciát tegnap Ezüstszőlőben amin a tanyák sorsát, átalakulását, eltűnését, megtarthatóságát, fenntarthatóságát vizsgálták több szempontból munkájuk szerint igen széles spektrumot átölelő előadók segítségével, akik között volt vidékfejlesztési szakember, az MTA tudományos munkatársa, a tanyák történetét kutató diák, a külterületért felelős önkormányzati képviselő, a Polgárőrség vezetője, a tanyákon élő idősek ellátását végző szolgálat munkatársa és őstermelő is.

– A Kormány kiemelten kezeli a tanyán élőket. A legutóbbi statisztikai felmérések alapján 240 ezer ember él Magyarországon tanyákon. Ebből 169 ezren az alföldi megyékben, térségünkben. Ez a 60 százaléka a tanyákon élőknek, ezért számunkra különösen fontos az, hogy milyen lehetőségek vannak a tanyákon élők számára – mondta Dankó Béla országgyűlési képviselő a megnyitón, akiben mind a mai napig kedves emlékként él a gyermekkorában a tanyán élő nagyszüleinél eltöltött nyarak emléke. – Nagyon fontos lépés volt a tanyafejlesztési program, ami megvalósulhatott az elmúlt években. 2014-ig közel 6,2 milliárd forint került kiosztásra támogatásként 1080 pályázó között, ami kifejezetten a tanyán élők életét kívánta fejleszteni.

Hodálik Pál kettős szerepben szólalt meg. Egyrészt mint Szarvas – Ezüstszőlő alpolgármestere, másrészt mint a helyi LEADER akciócsoport vezetője. Elmondta, hogy 18 településen 120 projektre először 1,8 milliárd, majd újabb 30-ra további 400 milliót tudtak szétosztani, amik között voltak gazdaság–, turisztika- és közösségfejlesztési projektek, de mindben egy volt a közös, hogy a tanyákon élők boldogulását szolgálta, mondta Hodálik Pál.

Gaál Roland járási hivatalvezető komolyan vette a felkérést, és a Római Klubnak a növekedés határairól 1972-ben készített jelentésére építette fel rövid előadását, amiben a tanyák társadalmi, környezetei és gazdasági fenntarthatóságát vizsgálta.

A konferencia után Kakuk Csaba, a rendezvény főszervezője a következőképp értékelte a nap eredményességét:

– Úgy gondolom, a szakmai nap elérte a célját. Sikerült az összes olyan szerpelőt meghívni és megszólaltatni akik ebben a témakörben érintettek, döntéshozók, polgármesterek, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet munkatársai aktívan részt vállaltak mint előadók, és ezzel hozzájárultak a rendezvény sikeréhez.

– A hallgatók megismerhették a tanyafejlesztési program elmúlt időszakának eredményeit, a további előadások pedig kibontották a témát regionális, megyei és helyi szinten. A Békés megyei tanyafelmérési programot is bemutatta a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, ami szocio-ökonóniai jellegű volt és nem festett túl rózsás képet a tanyás területek jelenéről. Nagyon szemléletes előadást hallgathattak a résztvevők a térségünk birtokviszonyainak alakulásáról 1945-től napjainkig, ami gyakorlatilag meghatározta a tanyák sorsát. A jelenlevők egy konkrét példa kacsán megismerhettek egy fenntartható tanyagazdaságot, szó volt az agrár-szaktanácsadás jelentőségéről, és megismerhették a tanyató program sajátosságait, a tanyagondoki szolgálatot, ami Európában ez a fajta szolgáltatás unikumnak számít. Kiegészítő programként megtekinthették azt is, hogy hogy kell kifőzni egy üstnyi szilvalekvárt, ill. a kondorosi Legendák Földje Alapítvány a helyi amatőr művészek alkotásaiból állított össze egy bemutatót.