Belefűzték gondjaikat, fájdalmaikat, veszteségeiket, gyászukat

140915gyongy

Közel egy éve egy szokásos gyöngyös összejövetelen merült fel a kiállítás gondolata, ahol bemutathatnák szebbnél szebb ékszereiket, gyöngyös alkotásaikat, mondta Bődi Etelka, a Gyöngyös klub képviselője a Tessedik Sámuel Múzeumban rendezett megnyitón. A szavakat tett követte, és már csak annyi volt hátra, hogy időpontot egyeztessenek a múzeummal és berendezzék a kiállítást. Akkor még nem tudták, hogy ez a könnyebbik része. Mert az sokkal nehezebb feladat volt, hogy kiválogassák mi kerüljenek a tárlókba, árulta el a “szakmai rész” nehézségeit Bődi Etelka.

A kiállítás résztvevői egy 4-5 éve elindított gyöngyfűző tanfolyamon találkoztak először. Ez volt a kezdete egy újabb közösség szerveződésének, mely kb. 3 évvel ezelőtt alakult meg Gyöngyös klub néven a Cervinus Teátrumban.

– Sokan kérdezik, hogy miért csináljuk mindezt? Miért rontjuk a szemünket a sok aprócska gyönggyel. Talán nincs is erre a kérdésre egyszerű válasz, mert a gyöngyfűzés mindenkinek mást jelent. Alkotás közben kikapcsolódunk, csak a formálódó ékszerre koncentrálunk. Belefűzzük gondjainkat, fájdalmainkat, veszteségeinket, gyászunkat. Az alkotás terápiás folyamata segít a lélek megkönnyebbülésében, és persze olyan is van, hogy egy ékszert csupán a kihívás kedvéért fűzünk meg. A kezünk alól kikerülő ékszerek szépségükkel, színeikkel, a rajtuk megcsillanó fénnyel megszépítik mindennapjainkat és persze az ékszerek viselőjét is. Mert a tetszeni vágyás minden nő lelkének alapmotívuma. Erre bizonyítékot is találhatnak a múzeum földszintjén az ősi leletek között: azokat a szép, színes nyakláncokat ma is lehetne hordani – mondta a klub vezetője, majd átadta a terepet a látogatóknak.