in ,

„Jó gyakorlat” a régiónak, avagy hogyan lehetünk utolsókból elsők

Hodálik Pál

Egyszer volt, hol nem volt, kezdődhetne így is a történet. Ezúttal azonban nem meséről, hanem a valóságról van szó. Az ausztriai Stájerországban fekvő Vulkanland-régió 15 évvel ezelőtt még az ország legelmaradottabb térségei közé tartozott. Mindez mára gyökeresen megváltozott. A régió egészen a 2. helyig erősödött, Ausztria egyik legélhetőbb és legközkedveltebb területévé vált. Hogy mindez hogyan lehetséges? Ezt próbálta kideríteni és eltanulni a helyi LEADER-akciócsoport október 14-e és 17-e között, egy tanulmányút keretében.

A 4 napos tanulmányúton a 30 fős magyar delegáció elméleti előadásokon, képzéseken vett részt valamint megvalósult projekteket tekinthettek meg, helyi termékek előállítása, kereskedelem és turisztika területén.

– Gondolkodásban, szemléletben kell sokat változnunk – nyomatékosította Hodálik Pál, a Körösök-völgye Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület elnöke. Náluk pl. egy fesztiválon kizárólag helyi termékeket lehet árusítani. Ez azt jelenti, hogy ha az adott településen almalevet állít elő az összes termelő, akkor csak azt isszák a rendezvény ideje alatt. Bennük kialakult már az a látásmód, hogy tudják, a helyi termékek általában jobb minőségűek, mint a nagyüzemi termékek és azt vásárolják. Ezáltal pedig a pénz nem került ki a térségből, mint gyakorta nálunk, a multikon keresztül.

A megvalósítás első és leghosszadalmasabb stádiuma a szemléletformálás széleskörű elterjesztése volt. Ennek érdekében az egyes döntések előtt a régió valamennyi állampolgárának a véleményét kikérték, hogy ők is magukénak érezzék a változásokat. Lefordítva mindezt helyi viszonyokra, az elkövetkező 4-5 évnek csak azzal kellene telnie, hogy a régió lakosai együtt gondolkodjanak az önkormányzattal, ezáltal pedig megváltozzanak a fogyasztói szokások. Ezt követően lehetne építkezni, vagyis egyre többen kapcsolódhatnának be a helyi termelésbe.

Závogyán Judit, a Szarvasért Alapítvány kuratóriumának az elnöke ugyancsak részt vett az utazáson és csodálattal mesélt a tapasztalatokról.

– Szinte minden kétszer annyiba kerül, mint egy hipermarketben, azonban a vásárló kap egy feelinget, amit semmivel nem lehet pótolni. A látványos bemutatókon kézzel foghatóvá teszik, hogyan készül az adott termék, hány ember munkája van benne, a filmvetítéseken és a kóstoláson keresztül pedig rávezetik a látogatót, hogy „magáénak akarja” és vásároljon belőle.

A folyamatnak egyik nélkülözhetetlen eszköze a kiadványok, szóróanyagok készítése volt. Vagyis köztudatba kellett hozni a helyi termékeket, hogy mindenki megismerhesse őket. Ennek egyik magyarországi jó példája a békéscsabai kolbászkatalógus.

A Civil Házban tartott élménybeszámolón a Szarvasért Alapítvány munkatársai egy kis meglepetéssel is kedveskedtek az érdeklőknek. Az asztalra varázsolták a régió termékeit, amelyek előremutató jelleggel akár a szarvasi térség jövőjét is megváltoztathatnák.

Bevezető fotó: Bodnár István

Vélemény, hozzászólás?

Földesi: A problémák és a célok meghatározása már fél győzelem

Megújult a Doni emlékmű