Connect with us

Blog

Kóros félelmek: Az agorafóbiától a szociális fóbiákig

Számtalan kóros félelem, fóbia létezik. Most csak a leggyakrabban előfordulókat említem.

Az agorafóbia görög agora szóból származik, ami találkozóhelyet, piacteret jelent. Jelenti azt a félelmet, ami a nagy tértől, a nyilvános helyen való szerepléstől, az egyedül utazástól, üzletbe való belépéstől, az ott található tömegtől való félelemben nyilvánul meg. E félelem jellemzője a tömegiszony, amit gyakori rémálmok kísérnek, vagy előznek meg. Egy feladat végrehajtását és úgy érzi, hogy forróság önti el, vagy lázas. Jellemző a szorongás, a halál azonnali bekövetkeztétől való félelem és az általános túlfűtöttség. Pl. nem mer átmenni a téren, mert „egészen biztos, hogy baleset éri”.

Másik gyakori megnyilatkozási formája az, amikor heves nyugtalanságot észlelünk. Az ilyen ember inkább elvállal minden otthon végezhető munkát, csak ne kelljen kimennie a lakásból. Rettenetesen szoronganak és túl precízek. Gyakori, hogy oka ugyan nincs félelemre, de gyárt magának előrevetített félelmet: „mi lesz, ha”? „mi lett volna, ha?” Ők nem szeretnek tömeg előtt nyilvános beszédet tartani és hallgatni sem, ezért már napokkal előbb keresik a kibúvókat, hogy lehetne távol maradni az eseménytől.

Klausztrofóbia a bezártságtól való félelmet jelöli, ellentétje az agorafóbiának. Leggyakoribb fiatal felnőtt korban, nagyjából a harmadik, negyedik évtizedben. A kettő felváltva is jelentkezhet, de a vegyes előfordulás sem zárható ki. Ennek is több megnyilatkozása van:

A paciensünk betegnek érzi magát és a félelemtől annyira elgyengül, hogy a feladat végrehajtása előtt, szinte jártányi ereje sincs. Ezek az emberek félelmükben el is ájulhatnak, jeges verejték öntheti el őket. Lehet, hogy legyezni kell őket.

Megint másoknál a testi betegség érzése és a félelem bélproblémákban nyilvánul meg.

Ezek lehetnek puffadások, böfögések, hasmenés stb. Minél hamarabb ki akar jutni a friss levegőre, ezért már eleve úgy helyezkedik, hogy közel legyen az ajtóhoz. Fél a magas helyeken is, mert késztetést érez arra, hogy leugorjon. Ismét máskor, amikor a félelem tárgyának meglátása, a vele való valós szembesülés hisztériás reakciót vált ki, nem tud megszólalni, vagy köhögési rohamot kap, vagy sírással reagál a félelmére.

Léteznek speciális fóbiák is. Ilyen az állatoktól, a sötétségtől, a haláltól, a szellemektől, a magasságtól és a mélységtől való félelem.

Állatokkal kapcsolatos (gyakran: kutya, macska, pók, kígyó, egér, madarak, férgek) típusosan gyermekkorban kezdődik, 75-90 %-ban nőket érint.

A természetes környezettel kapcsolatos (gyakran: vihar, villámlás, magasság, sötétség) szintén gyermekkorban kezdődik, s nőknél sokkal gyakrabban fordul elő, mint férfiakkal (kivétel a magasságfóbia, ahol a nők aránya csak 55-70 %).

Vérrel, sérülésekkel kapcsolatos (gyakran: sérülések, vér látványa, orvosi beavatkozások, mint vérvétel, injekciózás, eszközös vizsgálatok). Ennek az altípusnak erős a családi halmozódása. A vérrel-sérüléssel kapcsolatos fóbiákban szenvedő betegek súlyos vegetatív tünetekkel reagálnak a félelmi helyzetre, 75 %-uk számol be arról, hogy már el is ájultak. Ebben az altípusban a férfiak nagyobb arányban szerepelnek, mint a többiben, a nők aránya csak 55-70 % közötti.

Szituációhoz kötött (gyakran: közlekedés, beleértve a repülőgépet is, alagutak, felvonók, zárt helyek) altípusba tartozók számos rokon vonást mutatnak a “Pánikbetegség agorafóbiával” diagnózisú betegekkel, beleértve, hogy a betegek túlnyomó többsége nő.

Szociális fóbiáknál két jelenséget emelnék ki: az idegenektől való félelmet és a közszerepléstől való félelmet. Ez a félelemmel járó kórképek nagy csoportja, amikor egy bizonyos szituációtól való túlzott félelem azonnali szorongást provokál. Pl. lehet félelem egy szituációtól: pl. metró, alagút, lift, híd, magasság, emberek előtti megnyilatkozás pl. aláírás, mások előtti beszéd, megszólalás.

Az ilyen ember fél attól, hogy mások előtt kell megnyilatkoznia. Attól fél, hogy zavarba jöhet, vagy megalázó helyzetekbe kerülhet. Ez sokszor akadályoztatja mindennapi tevékenységében, mert képtelen nyilvános beszédre. És ha az érintett egyén pl. előadó, vagy tanár, vagy egyéb olyan tevékenysége van, ahol a mások előtti beszéd létfontosságú, igen kínos helyzetekbe kerülhet, amely tovább rontja amúgy is fennálló szorongását. Vannak, akik képtelenek a nyilvános WC használatára, vagy mások jelenlétében írni, enni, stb.

Ha ilyen helyzetekbe kerül a beteg, azonnali szorongásos rohama lesz. Ezt elkerülvén, egy elkerülő magatartást vesz fel, kerüli az ilyen helyzeteket. Ő maga is tudja, hogy félelme irracionális, túlzott, de nem tud ellene tenni. A pánik szindrómától az különbözteti meg ezt a kórállapotot, hogy ott „derült égből villámcsapásként” jön a rosszullét, nem tud rá felkészülni, nem tud elkerülő magatartást felvenni, míg a szociális fóbia esetén egy szintig elkerülhetővé tudja tenni a kínos helyzeteket.

Legközelebb a tárgytalan félelemről, azaz a szorongásról olvashatnak.

Click to comment

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply

Kiemelt

Szorongás, az életünk része: Van segítség?

Blog

Félelem: Átok vagy áldás?

Blog

Hogyan változtassunk gondolkodásmódunkon?

Blog

Élj pozitívan!

Blog

Hirdetés

Archívum

2015. február
h k s c p s v
« jan   Már »
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
232425262728  

Kategóriák

Friss

Connect