A tritikálé a jövő gabonája?

20150527-05 29 26

A kenyértől kezdve a legismertebb sütőipari termékekig széleskörű sütőipari paletta fogadta a meghívottakat május 27-én, a Szent István Egyetem Tessedik Campusán. A látszólag hagyományosnak mondható termékbemutatót egy mindeddig kevésbé ismert adalékanyag, a tritikálé kapcsolta össze, így kíváncsiság mindenkit az asztalok felé terelt.

– Egyetértek azzal a szemlélettel, hogyha az ételbe nem búzalisztet teszünk, nem olyan az íze – mondja egy hölgy, miközben éppen egy szelet almás pitét ízlelget. Jelentős különbség véleményem szerint nincs, nekem ízlik, ráadásul egészségesebb, így én ezekre szavazok.

A búza és a rozs kereszteződéséből kialakított, elsősorban takarmánygabonaként ismertté vált növény úgy tűnik, az utóbbi években egyre inkább utat tör a humáncélú felhasználás terén is. Magas fehérje-és ásványi anyag, valamint vitamintartalma kedvező alternatívaként szolgálhat a reformétkezés piacán, felhasználási spektruma pedig rendkívül széles.

– Sütőipari szempontból nagy lehetőségek rejlenek benne, mert sokkal egészségesebbek azok a termékek, amelyek ebből készülnek majd – prognosztizálja Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke. Ehhez megfelelő marketing tevékenységre van szükség, ami hozzájárul ahhoz, hogy a vásárlók is jobban megismerjék és megszeressék ezeket a termékeket.

A folyamat egyelőre még kísérleti stádiumban tart. Országosan csupán néhány nagyobb üzem foglalkozik a termékek előállításával, a kört pedig folyamatosan bővíteni szeretnék. A tritikálé használata nem okoz különösebb költségemelkedést sem, ami újabb ok az optimizmusra.

A Gabonakutató Nonprofit Kft., a Mezőmag Kft, és a Kruppa-Mag Kft. égisze alatt megvalósult I. Országos tritikálé napot Dr. Bíró Tibor dékán nyitotta meg. Ahogy fogalmazott, eleinte kétkedéssel fogadta az új irányvonalat, később a téma unikális jellege valamint az elkötelezett támogatók aránya meggyőzte arról, hogy az ügy mellé álljon.

Lukács Józseftől, a NÉBIH elnökhelyettesétől megtudtuk, az első étkezési tritikálét 2005-ben ismerték el. Ez a ’Hungaro’ fajta, később durumrozsként ismertté vált tritikálé volt, amelynek nemesítése Kruppa József nevéhez fűződik. A folyamat eredményeképp ma már öt olyan fajta létezik, amely ki tudja szolgálni az étkezési minőséget.

A konferencia keretében hét szakmai előadás hangzott el, a kezdetektől egészen a jövő lehetőségeiig. Bár a jelek ígéretesek, a szakma egybecsengő véleménye alapján a tritikálé nem fogja kiváltani a búza szerepét az étkezésben, de kiváló alternatívát jelenthet.