G.E.
Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című könyvét 1920-ban adták ki először. Móricz a könyv műfaját társadalmi regénynek szánta, nem értette miért gyermekregényként kezelik. Móricz Zsigmond Nyilas Misi történetében a megbántott, félreértett és megkínzott jóság jelképét akarta elmondani.
A felkavaró történetet 1936-ban és 1960-ban is megfilmesítették az elsőt Székely István, az 1960-ban forgatottat Radnódy László rendezte. Nyilas Misi szerepében Dévényi László (1936), illetve Tóth László (1960) volt látható.
A történet musical változatához 1991-ben Miklós Tibor írt szövegkönyvet és Kocsák Tibor alkotta meg a mű zenéjét. Az összekötő jeleneteket Pinczés István írta. Az ősbemutató a Debreceni Színház 150. évfordulóján 1991. április 19-én volt Debrecenben. A rendező Pinczés István, a főszereplő Nyilas Misit Pető István és Dózsa Gergely Péter játszotta. A darab bemutatása óta töretlen sikerrel fut. Az ország valamennyik színházában szinte mindig játsszák. A musical túllépte határainkat is, nem csak a határon túli magyar színházak játsszák, hanem eljutott Finnországba, Japánba és az Egyesült Államokba is. Ez nem véletlen.
Pénteken este az Egri Gárdonyi Géza színház előadásában láthatták a szarvasi Vízi Színház nézői Móricz Zsigmond – Kocsák Tibor – Miklós Tibor musicaljét. Egerben 2015. január 19-én mutatták be, a rendezésre Seregi Zoltánt kérték fel.
Pénteken este az előadás házigazdája Lázár Zsolt esperes úr az előadás előtt mesélt a Debreceni Kollégiumban eltöltött éveitől és az 1991-es bemutatóról, amit Seregi László a Debreceni Színház igazgatója – Seregi Zoltán édesapja – megrendelésére írtak. Valamint beszélt a díszletet ékesítő szövegről. „Orando et laborando” azaz „imádkozva és dolgozva”. Majd Seregi Zoltán mutatta be a főszerepet játszó Nyilas Misiket Godó Jánost és Gulyás Budát, akik pénteken este felváltva játszották Nyilas Misi szerepét. Vagyis Godó János az első felvonásban, Gulyás Buda a másodikban alakította Nyilas Misi szerepét, ami szerintem nagy ötlet volt.
Nyilas Misi a kitűnően tanuló fiú, akinek a tanulás mellett két „állása” is van, nem tudja feldolgozni a vele történt igazságtalanságot. Becsületes tiszta lelke nem hiszi el, hogy olyan bűnért kell bűnhődnie, amit nem követett el. Nem akar többé debreceni diák lenni…
A történet péntek este is megható volt, pedig olvastam, láttam filmen, színházban. A darab azért is tetszett, mert az előadás folyamán – filmen – be-be villant a felnőtt Nyilas Misi (Lisztóczki Péter), aki valószínű tanító lett, hiszen az végén az igazgató úr kimondja: ”Pataki diáknak is jó lenni, neked tanulni, tanítani kell”. Így elvette a pesszimista hangot, és egy bizakodóbb jövőt vetít elő. Ugyancsak filmen és hangban is jelen volt Horváth Teri – Misi édesanyjaként – aki „felolvasta a pakkba tett levelét”, megható pillanat volt. (az 1960-as filmből). E jelenetek mindenképpen a rendezés nagy érdemei voltak.
Kiemelkednek a Misit játszó gyermek szereplők Godó János és Gulyás Buda. Felnőtt színészek módjára élték szerepüket. Ahogy mondani szokták: vállukon vitték az előadást. Azért támaszaik voltak a felnőtt színészek. Valkay tanár úr szerepében Reiter Zoltán jól alakította az igazi nagybetűs TANÁR szerepét, dala az egyik legszebb a darabban. Nem csak szereti, tanítja Misit, az egyetlen, aki kiáll mellette és nem hiszi el a vádakat. Az Igazgató szerepében Kelemen Csaba az emberséges, igazgatót határozottan, jól formálta meg, szinte „megszakad a szíve”, hogy Misi – a legokosabb, legszorgalmasabb, legbecsületesebb diákja bajba került. Ugyancsak emlékezetes alakítás volt Pósalaky úr szerepében Vókó János, dala a bűnről nagyon nagyot szólt, szívbe markoló volt. Török Jánost Csengeri Attila játszotta hitelesen. Énekhangja, játéka nagyon jó, a „Kisfiú” című dalt lágyan, kétségbeesve énekli, nagyon szépen. Ennek ellenére nem lehet tettét elfogadni. Gyéres tanár urat Tunyogi Péter formálta meg, szerepe szerint segíti, majd megtagadja Misit, jól érzékeltetve a „nádszál embert”. Viola kisasszony szerepében Dér Gabi egy kétségbeesett vénkisasszonyt játszott emlékezetesen. Megvádolja, majd később fel is menti Misit, de már késő. A tanári kar kemény ítélete összetöri Misi szívét, lelkét. Az osztálytársak, akik sokat voltak színpadon nagyon jól teljesítettek. Jók voltak a szövegmondásban, énekhangban, „táncban”.
A rendezés azért tetszett, mert, ahogy az előbb is írtam az előadás a becsületességről szólt elsősorban, de a végére nem hagyott szomorú gondolatokat, még akkor sem, ha előadás közben le, le gördült egy-két könnycsepp.
A koreográfia Topolánszky Tamás kiváló munkája, aki beépítette a táncot, szinte észrevétlen, de jelen volt. A görkoris jelenet nagyon tetszett. A koreográfus asszisztense Pintér Lotti volt.
A díszletet Juhász Katalin álmodta meg. Nagyon tetszett, hogy a barna és árnyalatai végigkísérték a helyszíneket. Az iskola boltívén a felirat: „Orlando et laborando” nagyon hatásos volt.
A jelmeztervező Vesztergombi Anikó is jó munkát végzett, szép jelmezekbe bujtatta a szereplőket. A visszafogottabb színeket csak a gyermekek középkék – világoskék-fehér galléros ruhája törte meg.
A zenei vezető és korrepetitor Csüllög Judit volt, aki a 18 tagú zenekart is irányította pénteken este.
Hangszerelés: Kemény Gábor.
A rendező asszisztense Lázár Rita volt. A rendező Seregi Zoltán.
Meg kell említenem, hogy forgószínpadot építettek a Vízi Színház deszkáira, és ha nem is igazi, de zsinórpadlást is, ami jelen esetben a díszletet tartotta.
Igazán színvonalas, nagyon jó előadást láthattak a nézők pénteken este a Vízi Színház színpadán az Egri Gárdonyi Géza Színház előadásában.
Hogy kinek mit jelent Nyilas Misi? Seregi Zoltánnak az őszinteség, a jóság, a tisztaság, a becsületesség és az ebben való töretlen hit. Én egyetértek vele!
