Mese az igazi kincs megtalálásáról a tánc varázslatával

Mesét mondok réges-régről,
Háborúról, békességről,
Gyűlöletről, szeretetről,
Álnokságról, igaz tettről.

Így kezdődik Cafrinka (Dér Gabi) meséje. Mese, szerelem, varázslat mindez zenében, táncban csütörtökön késő délután a Szaffi című táncmesében. Szaffi az Egri Gárdonyi Géza Színház és a Dunaújvárosi Színház közös produkciója, amely Jókai Mór kisregényéből készült. A színház fülszövegben olvasható, hogy „Mikszáth Kálmán szavaival élve, a Szaffi egy – fantasztikus, szertelen mese”.

Jókai Mór művét sokan Dargay Attila és Romhányi József csodálatosan szép és mókás rajzfilmjéből ismerik. A film gyermekek és felnőttek kedvence volt. Dobruczky Zsolt a NACSE képviseletében, az est házigazdája is a rajzfilmre emlékeztette a közönséget, és a Szarvason született zeneszerzőre Ágoston Bélára, a „Zeneközelítőre”.

Az előadás táncmese. Vagyis zene és tánc. Az előadás különös volt. A zene fülbemászó, kellemes, igényes. A koreográfia látványos. A szerb, a cigány, a török és az osztrák kultúra elemeit használta fel a zeneszerző Ágoston Béla és a két koreográfus Topolánszky Tamás és Vári Bertalan.

A koreográfia szellemes, ötletes megoldásokat is bőven tartalmazott. Nagyon tetszett, hogy a zene és a koreográfia nagyon egyben volt. Minden ütemre pontos volt a tánc harmóniát éreztem a zene és a tánc között. Jó volt látni, hallani. Emlékezetes jelenetek is voltak. A szalag tánc nagyon ötletes volt. Jónás (Emődi Attila), aki a kincsért harcba száll és Szaffi (Tóth Karolina), aki varázslattal segíti Jónást. Nagyon jó volt Cafrinka szerepében Dér Gabi, aki mesélte a történetet és néha varázsolt is. Emlékezetes volt Arzéna szerepében Kelemen Dorottya és Feuerstein szerepében Kárpát Attila. A cica Szaffit Árvai Tímea táncolta.

A zenéről szólva – és nem azért, mert Ágoston Béla Szarvason született – de nagyon jó, kellemes, zenét hallhattunk, amely egészen egyszerűen nagyszerű zene volt. (Reményeim szerint még lesz írás Ágoston Béláról.)

A díszletet Mira János tervezte. Egyszerű, hatalmas lenyitható, mozgatható fadobozok, a belsejükben elfértek a kellékek is, nagyon ötletes volt. A jelmezek Zeke Edit tervei alapján készültek. A sokszínű népviselet és a fantázia keveredett, nagyon szép ízléses jelmezeket láttunk.

Dramaturg Bal József, a szövegíró Szőke Andrea. Rendező nem volt külön kiírva, de úgy gondolom Topolánszky Tamás fogta össze a szereplőket.

A fotókat Babák Bence készítette.

Tekintse meg galériánkat!