A cigánybáró táncban elmesélve, Ágoston Béla zenéjével

20150626-IMG_2279

Pénteken este a GG Tánc Eger előadásában, Jókai Mór nyomán a „Cigánybáró” című ethnoperett került bemutatásra. Csütörtök délután ennek egy gyermekváltozatát láthattuk Pintér Lotti adaptációjával.

A cselekmény a XVIII. században játszódik Magyarországon, ahol a török rombolás miatt a mocsár az úr. A semmi közepén azonban egy különös barátság szövődik a temesvári Mehmed basa és a tehetős Botsinkay Gáspár között. Az ő elrejtett kincsükről, gyermekeik hányatott sorsáról, az ész és a szív kalandjáról szól a história, – áll a fülszövegben.

A történet koreográfiáját Topolánszky Tamás és Vári Bertalan álmodta meg, a zene Ágoston Béla alkotása. A zene és a tánc összhangja jellemezte az előadást. A zene sokszínű, akárcsak a XVIII. században itt élők, a tánc pedig követte a zenét. Az előadásban némi szöveg is volt Cafrinka (Dér Gabi) mesélte a történetet és Jani (Rácz János) is hozzáadott a történethez. A fekete Szaffi, nem cica volt, hanem egy fekete ruhás lány, de szerepe hasonló a cicához, akit Dunai Bettina, a fehér ruhás igazi Szaffit, Tóth Karolina, Jónást, Emődi Attila táncolta. Minden táncos mesterfokon, légiesen, könnyedén táncolta szerepét. Kiegyensúlyozott, különös, látványos előadást láttunk. Autentikus cigánydalok színesítették az előadást, amit Dér Gabi, mint bölcs Cafrinka énekelt, táncolt. Játéka lenyűgöző volt.

Az előadás stílusát Ágoston Béla ethnoperettnek nevezte el. Ami azt jelenti régi és új ötvözése, vagyis nyomokban felfedezhetőek ismerős dallamok is, de ez mégis egészen új zene. A zene ugyan nem élőben szólt, de a hangfelvételen a zeneszerző Ágoston Béla több hangszeren is játszik.

A díszlet Mira János, a jelmez Zeke Edit munkája. Itt csak megismételni tudnám a Szaffinál írtakat.

Dramaturg: Bal József, szövegíró: Szőke Andrea, a koreográfusok asszisztense Pintér Lotti volt.