Fizess verssel!

20150717-IMG_101

A mai pénzorientált életünkben ritkán jön kapóra egy-egy nadrágzsebből előhúzott vers. Azt persze a többség nem vonja kérdőre, hogy van-e értelme a szövegtanulással töltött, hosszú délutánoknak, de tény, hogy a megszerzett tudásért cserébe szerencsés esetben „csupán” egy kövér ötös a diák jutalma. Az egyik szarvasi vendéglátóegység a napokban erre cáfolt rá, amikor egy kívülről elszavalt költeményért cserébe üdítőt, kávét vagy fagyit ígért.

A szavalóponthoz stílszerűen verslábak – azaz papírlábnyomokra írt versek – vezettek. A kerthelyiség belső részén, kötélen kifüggesztett klasszikus művek hívták fel a figyelmet a rendhagyó akcióra.

– Nagyon szeretjük a verseket, és az sem titkolt célunk, hogy az ötlet reklámértékét is szem előtt tartsuk – árulta el Tomasovszkiné Arnóczki Márta ügyvezető. Ősszel már befogadtunk egy hasonló eseményt, amelynek keretében a könyvtár települt ki az utcára. Úgy éreztünk, van igény ilyen megmozdulásukra, így folytattuk.

Az önkéntes szavalókat Bíró Gyula író hallgatta, eltekintve ezúttal a pedagógiai szigortól. A műfaji határokat is meglehetősen szélesre tárta, az elhangzott művek között ugyanis akadt gyerekvers, rigmus és mondóka is.

– Kettős öröm ez számomra – summázza a véleményét két vers közötti szünetben. Egyrészt rendkívül szellemesnek tartom a kezdeményezést, másrészt szerencsére vannak jónéhányan, akik élnek is a lehetőséggel. Járt itt pl. egy pedagógus nagymama az unokájával. Mindketten egy-egy verssel készültek, ami emlékezetes élményt volt a számunkra.

A szavalatok között a klasszikusoktól egészen az ismeretlen szerző még ismeretlenebb verséig minden fellelhető volt, a szervezők rábeszélésének köszönhetően pedig, aki egyszer betévedt, előbb-utóbb előcsalt egy verset az emlékeiből. Így járt e sorok írója is, aki végül egy kétsoros elmondása után kapott felmentést – és persze fagyijegyet – a lágyszívű zsűritől.

A közismert író és pedagógus egyébként úgy látja, nem olyan elkeserítő a helyzet az irodalom terén, mint ahogyan azt a szkeptikusok lefestik. Jó példa erre a Vízi Színház, amely minden este megtelik igényes darabokkal, és nem egyszer kortárs költők gondolataival.

A kérdést persze mindenkinek önmagának kell megválaszolnia, vagyis hogy kitől és milyen verset szavalna, ha egyszer hasonló helyzetbe kerülne. Ha pedig elégedetlen az eredménnyel, már most érdemes egy esetleges újabb rendhagyó akcióra ráhangolódnia.