Utoljára a Vízi Színházban a Csodaszarvas

Egy év után, pénteken este ismét bemutatták a Belinszki Zoltán, Gulyás Levente, Varga Viktor által jegyzett Csodaszarvas című musicalt, ami éppen napjainkban kezdi meg önálló életét. Az előadás előtt Varga Viktor rendező, Csasztvan András a Cervinus Teátrum igazgatója és Belinszki Zoltán író mutatta be a Csodaszarvas nagyon szép szövegkönyvét tele képekkel, ami mindenki számára megvásárolható. Megtekintette az előadást a musical zeneszerzője Gulyás Levente és a nézők között ült Juhász Zsolt Harangozó-díjas koreográfus, az előadás koreográfusa is.

Belinszki Zoltán nem törekedett arra, hogy a Csodaszarvas eredetmondát lemásolja, hiszen azt több író, költő is megörökítette. Arany János, Benedek Elek, Móra Ferenc, Wass Albert is megírta a legendát. Belinszki Zoltán, a szerző a saját elképzelése szerint vette papírra a szövegkönyvet, ami a mai színházlátogatónak több kérdést is megfogalmaz, amire a választ a közönségnek kell megkeresnie. Honnan jövünk, kik vagyunk, kik az őseink, hogyan éltek elődeink? Ki irányít a nő vagy a férfi? Menjünk-e más országba, egy jobb élet reményében vagy maradjunk otthon, ahol élünk, ahol a családunk él? A családi összetartozás, a testvéri rivalizálás a szeretet, a magány, a hűség az álnokság, a hibáink beismerése, a bocsánatkérés és a megbocsájtás mind-mind felvetődik az előadás folyamán, és gondolkodásra késztet.

Nimród király (Nádházy Péter) és felesége Enéh (Dósa Zsuzsa) szeretetben élik napjaikat. A király két fiukat, a józan, okos, megfontolt Hunort (Boronyák Gergely) és a még nem igazán felnőtt, de mindenáron bizonyítani akaró Magort (Polák Ferenc) vadászni küldi, vadat ejteni és feleséget keresni. Enéh félti fiait, főleg a forrófejű Magort, ezért Ajandukot, a sámánt (Benkő Géza) azzal a paranccsal, küldi a fiúkkal, hogy vigyázza, óvja mindkettőt. Nem is lenne gond, ha nem lenne ott Bese egy másik sámán (Maróti Attila), akinek az a küldetése, hogy megölje a két királyfit. A vadászaton Magor nem tűri Hunor segítségét, tanácsait, béklyóban érzi magát, ezért elszökik, de Ajanduk vele megy. Magor is és Hunor is rábukkan a fehérszarvasra és már együtt erednek a királyiszarvas után. De szarvas helyett otthonra és feleségre találnak. Hunor a simulékony, határozott Emesére, (Tatár Bianka) Magor a vidám, eszes Ara (Bardon Ivett) párja lesz.

Bese sok próbálkozás ellenére sem tudja véghezvinni tervét, így a sámánok békét kötnek egymással. A történet váza ennyi. A szövegkönyv lapozgatása közben derült ki, hogy milyen jó szövegek, dalok vannak a darabban.

Nádházy Péter Nimród királya kedves, szeretetre méltó, konfliktust kerülő, mosolygós. Énekhangja nagyon szép, erőteljes. Enéh alakját Dósa Zsuzsa jelenítette meg, aki erélyes, erős asszony. Amikor fiaik vadászatra indulnak, a búcsú után Nimród kezét nyújtja feleségének, aki durcásan hátrateszi karját, jelezve: most haragszom. Apró mozzanatok, amelyek nagyon is emberivé varázsolják a királyi párt. Dósa Zsuzsa és Nádházy Péter játéka énekhangja káprázatos. Mindkettőjüknek volt tartása, igazi királyi párként jelentek meg.

Boronyák Gergely Hunorja megfontolt, bölcs, türelmes. Testvéri szeretettel tűri öccse, Magor kitöréseit, aki sokszor provokálja bátyját. Polák Ferenc Magorja olyan, mint bármelyik kisebb testvér, aki bizonytani akar, – hogy ezt ő is tudja, mert nem kisfiú már. Imponált az is, hogy bocsánatot tudott kérni bátyától. Ez követendő példa lehet mindenki számára. Mindketten nagyon jól játszottak és énekeltek. Polák Ferencnek kicsit több lehetősége volt a játékra, a durcás, indulatos testvér szerepében. Azonban mindketten nagyon szerethetőek voltak.

A két sámán szerepében Benkő Géza és Maróti Attila, akik más más karaktert jelenítettek meg. Benkő Géza a hűséges, kissé kelekótyának tűnő, de nagyon is helyén volt az esze. Benkő Géza játéka nagy hatással volt a nézőkre – így rám is, játéka elbűvölt. Jók voltak dalai, mind megírva, mind elénekelve. Szövegei sokszor humorral voltak átitatva. Maróti Attila Bese szerepében a negatív figura, akinek célja: elpusztítani Nimród gyermekeit. Sokat volt színen, mert a háttérben „mesterkedett”. Énekhangja erősen, tisztán szólaltak meg. Amikor az egyik jelenetben ment fel a nézőtér középső lépcsőjén hangja betöltötte a színház nézőterét. Határozott, nagyon jó játékkal mindenképpen az este egyik legjobb alakítása Maróti Attiláé volt.

A két királylány jelenléte színesítette az előadást. Tatár Bianka a szelíd, okos Emese szerepét játszotta, Bardon Ivett, a vidám, cserfes, éles eszű Arát formálta meg. Vidámságukkal, szépségükkel bűvölték el Hunort és Magort. Mindketten nagyon szép tiszta énekhanggal, jó alakítással a közönséget is elkápráztatták.

A három kabar szerepét ifj. Csasztvan András, Magyari László és Nánási Attila alakította. A két jóst, – két kicsi lány – Bencze Lili és Himmer Tünde énekelte és játszotta.

A Duna Művészegyüttes és Tessedik Táncegyüttes táncosai szinte állandó színpadi jelenléttel biztosították az előadás sikeréért.

Pénteken este, ahogy az elmúlt évben is az előadás elvarázsolt. Az élő természetre való vetítés úgy tudom egyedülálló. A különleges fényfestést a Full Screen Stúdió és Visualpower Kft. tervezte, készítette.

A könnyen mozgatható pazar díszletet Jakub Branicky álmodta meg. Az igényes, nagyon szép jelmezeket Nagy Szilvia tervezte.

A Cervinus Teátrum nagy fába vágta a fejszéjét az elmúlt két évben, de most igazolódni látszik: megérte. Mert a darab most kezd el élni igazán. Már dolgoznak az alkotók és a szereplők a tánckar csökknetésén, hogy egy normál színpadra is beférjen, az előadás.

A tegnap esti előadást több szakember is látta. Itt volt Vajda Márta a Magyar Színházi Társaság ügyvezető titkára. Bolega Gáborné az NKA pályázati főosztályának Közművelődési és Népművészeti Kollégiumának titkára. Eöri Szabó Zsolt a Nemzeti Színház honlapjának főszerkesztője, fotósa, aki végigfotózta az előadást. Itt volt Mlinár Pál a Hétpróbás Néptánciskola vezetője és fia Péter, aki a Jókai Színház táncosait erősíti. De Szarvason volt egy szlovák koreográfus is. Ma estére is várnak vendégeket, akik megnézik az előadást.

Egy rövid részlet a szövegkönyvből:

„Végül egy napon a szarvas megállt,
s vele a vándorlás. Lába nyomát
megtalálhatjuk egy város helyén,
Nagy-Magyarország kellős közepén.

Ez lenne az a föld, amire már
ezredévek óta nemzetünk vár.
Szebbé kell tennünk, hogy gyermekeink
otthont leljenek – a jóslat szerint.”

A csodaszarvasról még itt olvashat.


You must be logged in to post a comment Login