A kézzelfogható valóság színes kavalkádja került a falakra

Kurucz Jánosné Terike és dr. Melis János

Közel 140 hímzéssel összesen 64-en csatlakoztak ahhoz a jótékonysági kezdeményezéshez, amit a szarvasi kézimunka-szakkörösök indítottak. Felhívásukra az ország minden részében, a teljesség igénye nélkül Veszprémben, Tiszaföldváron, Mezőtúron, Sülysápon, Makón és Budapesten is tűt ragadtak, hogy hímzett munkáikkal örömet okozzanak a Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabilitációs és Módszertani Központ lakóinak. Az ajándékok átadását Mikulás környékére tűzték ki, de szerették volna az egész anyagot egyben látni, megmutatni egymásnak munkikat, ezért született az a kiállítás, aminek szombaton délután volt a megnyitója a Tessedik Sámuel Múzeumban.

A szerveződés a sokak által szeretett, egyre többek által utált Facebookon zajlott, mindenesetre most a jót szolgálta a közösségi oldal.

– Korunk és korszakunk egyik nagy vívmánya az internet, s ezen belül a megannyi közösségi oldal és azok csoportjai. A hasonló érdeklődésű emberek itt hamar egymásra találhatnak, s a hasonló érdeklődés virtuális beszélgetések közepette barátságokká szövődhet. Most így történt ez az esetünkben is, a hasonló érdeklődés, a hímzés, összehozott bennünket egy bizonyos közösségi oldal gobelin és keresztszemes csoportjában. Ebben a csoportban született meg 2014-ben, hogy egy csoporttársunk szép gondolatára jótékonysági hímzést készítsünk gyermekek részére. Ezekből készítsünk ajándéktárgyakat, s majdan adjuk át egy gyermekekkel foglalkozó intézménynek, kórháznak, gyermekotthonnak jótékony felajánlásként. A felhívásra sok vidéki hölgy mellett Szarvasról is szinte az egész szakkör tagsága jelentkezett – mondta Kurucz Jánosné Terike, a Gobelin Hímző és Kézimunkaszakkör vezetője a megnyitón.

A szépség utáni vágyakozás, a szépség utáni igény ünnepe ez, jelentette ki dr. Melis János a hölgykoszorúban.

– Amit mi itt látunk, az nem igényel magyarázatot. Nyilván önök is ismerik azokat a kiállításra kerülő, kriksz-kraksz alkotásokat, amelyeket műítészek és még nagyobbak elmagyaráznak nekünk, hogy tulajdonképpen mit látunk azon a képen, és mit kell nekünk azon a képen valójában látnunk. Bevallom őszintén, én is voltam ilyen kiállításon, aztán csendesen elszégyelltem magam és elvonultam, és szembenéztem azzal az ostobaságommal, hogy én ennek a magyarázatnak ellenére sem látom azt a valamit, amit látnom kellene. Amit ma ebben a teremben látnak, az az, amit látnak, és egészen biztos, hogy ezek közül a képek küzül egy sem kerülne tévedésből fejjel lefelé a falra – villantott egyszerre önkritikát és humort Szarvas város jegyzője.

– Valljuk be őszintén, hogy az internet mindennapjaink része lett. Sokszor elátkozzuk, féltjük tőle a gyerekeinket, különösen a közösségi oldalaktól. Azonban, látják, von olyan, is, amikor csodát tud tenni egy közösségi oldal. Azonos érdeklődésű emberek tudnak találkozni és létrehoznak valami olyat, ami mindannyiunk számára gyönyörködtető – mondta városunk jegyzője, aki virágot ugyan nem vitt, de stílszerűen kezet csókolt a kézimunkások vezetőjének, Terikének.

Fábri Adrienn, a legkisebb szakköri tag verse után Sziszák Katalin, a Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabilitációs és Módszertani Központ vezetője mondta el gondolatait és köszönte meg a kézimunkásoknak felajánlásukat. A megnyitót Kovács Zsuzsi éneke nyitotta és zárta.

A Gobelin Hímző és Kézimunkaszakkör ”Jónak lenni jó..” című, országos összefogású, jótékony célú kézimunka kiállítása október 11-ig látható a Tessedik Sámuel Múzeum kis kiállítótermében.

Fotó: Babák Bence