Díszvendégként a Jókai Színházban

20150529-IMG_0064

Szombaton este a Békéscsabai Jókai Színház William Shakespeare Tévedések vígjátéka című előadása díszbemutatóján sok szarvasi kapott helyet a nézők között.

A cselekmény, ahogy a címből is kiderül, tévedések sorozatának jeleneteit fűzi egy történetté, amúgy Shakespeare-sen. Az este mindenképpen Bezerédi Zoltán Kossuth-díjas és Gulyás Attila Junior Príma-díjas színművészek fergeteges játéka volt.

Van két város Ephesus és Syracusa, mindkettőben él Antipholus (Bezerédi Zoltán) és Dromio (Gulyás Attila), azért mert ikrek, de az élet elsodorta őket egymás mellől, így egyikük sem tud ikerpárjáról. A történet Ephesusban játszódik, ahová megérkezik a Syracusai Antipholus és szolgája, Dromio, ezzel megkezdődik a félreértések sorozata. Ami zseniális a rendezésben, hogy egészen a darab végéig nem találkozik a két ikerpár, ezért lehetőség van arra, hogy az utolsó jelenetig egy-egy színész játssza az ephesusi és syracusai Antipholust és Dromiot. Nos, Bezerédi Zoltán és Gulyás Attila fergetegesen formálta meg hol az ephesusi, hol a syracusai Antipholust és Dromiot.

Solinus, Ephesus hercege (Bartus Gyula Jászai Mari-díjas) egy hatalmas autóval gördült be a színpadra, elegánsan, aki tudatában van annak, hogy a nép szereti, tiszteli hercegét.

Ephesusi Antipholus felesége, Adriana – Komáromi Anett – igazi tüzes asszonyt varázsolt a színpadra. Adriana húgát, Lucianát Liszi Melinda formálta meg.

Az ephesusi alvilág szereplői, akik a háttérben szinte mindig jelenlévő alakok egészítették ki a főszereplők játékát. Minden színész rövid, de meghatározó szerepet játszott nagyon jól. Ephesus kereskedője Baltazár (Presits Tamás), Angelo aranyműves (Katkó Ferenc), a hitelező (Czitor Attila), a barát (Szabó Lajos), Csipkedi tanítómester (Szőke Pál), és a Kurtizán szerepében Fehér Tímea játéka is kellett az előadás sikeréhez.

Két szereplő játszott még, akik fontos szerepet játszottak a történetben. Aegeon, a syrakusai kereskedő (Jancsik Ferenc) és Emília, aki apácafőnöknő Ephesusban (Kovács Edit Domján Edit-díjas). Jancsik Ferenc Aegeonként a sorsába beletörődött, mert elvesztette családját és csak bolyong a világban, akit halálra ítélésének híre sem keseríti el, nyugodt, emberként láthatjuk. Kovács Edit Emíliája határozott, tiszteletet parancsoló apácafőnöknő, aki méltóságteljesen, mosolyogva, tudott rejtélyes maradni, egészen az utolsó jelenetig.

Mert természetesen happy and a vége. Az utolsó jelenetben már két Antipholus és Dromino volt a színpadon ifj. Mlinár Pál a Syracuzai Antipholus és Csomós Lajos Syrakuzai Dromiot formálta meg az utolsó jelenetben, hogy a végre kiderüljön minden.

Összességében nagyon kellemes, szórakoztató, szerethető előadást láthattunk, nagyon jó játékkal a Békéscsabai Jókai Színház szép színházában.

A jelmezeket Szakács Györgyi Kossuth- és Jászai díjas jelmeztetvező tervezte, a díszletet Csiszár Imre álmodta meg, aki a darab rendezője is. A zenei összeállítás Csiszár Virág, a mozgás Mlinár Péter munkája volt.

A vígjátékot rendezte Csiszár Imre Jászai Mari-díjas, Érdemes- és Kiváló Művész, asszisztense Nagy Róbert volt.

Az előadás után a Jókai Színház megbízott igazgatója, Seregi Zoltán köszöntötte a vendégeket a Vígadóban, elmondta, hogy a díszelőadás estéin Fekete Péter miniszteri biztos úr szokott lenni a ceremóniamester és ez ezután is így lesz, ezért színpadra hívta. Fekete Péter is köszöntötte a vendégeket, elsősorban Babák Mihály polgármester urat, a Vízi Színház szponzorait, partnereit és természetesen azokat, akik megjelentek a díszbemutatón. És valóban ceremóniamesterként mutatta be azokat az ételeket, italokat, műsorszámokat, amelyek terítékre kerültek.

Köszönjük a Jókai Színháznak, hogy vendégei lehettünk.