Mesterházy: Az MSZP a józanság pártja akar lenni

Földesi Zoltán és Mesterházy Attila

Az MSZP korábbi elnöke, Mesterházy Attila egy év után ismét rövid látogatást tett Szarvason. A pártszékházban tartott sajtótájékoztatón elsősorban a migráció kérdéskörével kapcsolatosan fejtette ki véleményét.

– Rossz irányba halad a politikai diskurzus migránsügyben – magyarázta erre vonatkozó egyre gyakoribb megnyilvánulásait. Én a józan ész pártján állok, amibe belefér az, hogy valamikor el kell fogadni, hogy a kormánynak igaza van egy adott helyzet megítélésében.

Ennek ellenére állítja, Magyarország nemzetközi megítélése már nagyon rég nem volt ilyen rossz, mint most. Menekültügyben értetlenül áll az előtt, hogy a kormány nem tett korábban lépéseket a probléma megoldása érdekében, habár állításuk szerint már hónapokkal ezelőtt érzékelték a közeledő krízishelyzetet.

Másik gondnak a segítségnyújtás hiányát látja, vagyis komoly lemaradást észlel a menekültek iránt tanúsított humanitárius viselkedést illetően. A „rendpártiság”, vagyis a schengeni határ védelme önmagában kevés.

Taglalta a probléma hosszútávú megoldásait is. Ezek között szerepel a kibocsátó országok stabilizálása, a frontországban működő táborok támogatása, az embercsempészek felderítése és elfogása, a tranzitországok megerősítése, ill. a jogszabályok módosítása. Emellett fontosnak tartja, hogy a hazánkba érkezett menekülteket segítsük, a letelepedésüket támogassuk.

– Az Európai Uniónak kb. 500 millió lakosa van, amiből nagyságrendileg 500 ezer menekült. Ez arányaiban 0,01%, vagyis ettől Európa nem lesz muzulmán, mint ahogyan ez a 150 éves török uralom alatt sem történt meg. Attól sem tartok, hogy el akarják venni a magyarok munkáját, mert 99,5%-uk tranzitországként kezeli hazánkat – reagált a miniszterelnök korábbi kijelentéseire.

A kvótarendszert helyes, de nem elégséges megoldásnak tartja. Hozzátette, az EU lassan és „balfácán módon” cselekszik ebben a kérdésben, és emellett további lépések szükségesek.

Egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy az ország a rendpárti és a humánus arcát is megmutatta ebben az ügyben. A kormány az előbbit, az itt élő, önzetlenül segítő emberek pedig az utóbbit.

– Szimbolikus nap volt szeptember 15-e Horn Gyula és Orbán Viktor életében. Mindkettőre emlékezni fogunk, csak más-más értelemben. Az egyikre azért, mert lebontotta a kerítést a rendszerváltáskor, a másikra pedig azért, mert felépítette azt, ami elválaszt minket Európától – zárta gondolatait.

Kérdésre válaszolva elmondta, a frakció a józanság pártja kíván lenn. Eszerint támogatja a jó javaslatokat, a nem elfogadható kezdeményezések helyett pedig alternatívát javasol.

Ígérte, a jövőben az emberek hétköznapi problémáival akarnak foglalkozni, amikre önálló, közérthető megoldásokat akarnak kommunikálni a lakosság irányába.