Hegedűs Éva
A migránshelyzetre vonatkozó véleményével kezdte szokásos, hó végi sajtótájékoztatóját Földesi Zoltán. Az MSZP helyi elnöke örömének adott hangot, mely szerint „Európa végvári kapitányának” Orbán Viktornak javaslatcsomagja egybecseng a párt álláspontjával. Ilyen pl., hogy a gócponthoz legközelebb eső országokat, táborokat kell támogatni.
Mindazonáltal kritizálta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter munkáját, amely szerinte komoly nyomot hagyott a környező országok vezetőiben. Hazánk megítélése ugyanis rég nem volt ilyen rossz, mint most.
– Magyarország gazdasága rendkívül kiszolgáltatott, ugyanis a külkereskedelmi kapcsolatok 75-80%-át az EU-val és tagállamaik teszik ki. A három hazai autógyár és beszállítóik az éves GDP 20%-át adják, vagyis ha valami válságba kerül, különösen Németországban, az ránk is nagy hatással lesz – fogalmazta meg ezzel kapcsolatos aggályait.
A belpolitika terén sérelmezte az Alkotmánybíróság döntését, melyben alkotmányellenesnek minősítette a férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségét. Meggyőződése, hogy mindez politikai megrendelésre történt, mivel akár még egy érvénytelen népszavazásnak is komoly belpolitikai következménye van, ami ellentétes a miniszterelnök sikerpropagandájával. Az MSZP ennek ellenére szeretné a kérdést továbbra is napirenden tartani.
A párt parlamenti vitanapot kezdeményez az állami földek eladásáról, ami beláthatatlan következményekkel jár. Ígérte, ha az MSZP valaha újra kormányra kerül, vissza fogja állítani az eredeti állapotokat.
Ugyancsak ellenérzését fejezte ki a kilátásba helyezett „pofátlan” fizetésemelések ellen. Az állami felsővezetők havi bérét ugyanis 3-5 millió Ft között állapítanák meg, ami a minimálbér kb. 60-szora. Rámutatott, először a közszféra helyzetét kellene rendezni, ami tarthatatlan.
Szólt a migránsválság árnyékában végbement kormányátalakításról, amit néhány miniszter is megsínylett. A háttérben a helyezkedés és a pénzelosztás áll, amiről az illetékes vezetők nem akarnak lemondani.
– Az MSZP azonnali, 50%-os béremelést kezdeményez a közszférában. Azt szeretnénk, hogy nettó 100 ezer Ft legyen a minimálbér a versenyszférában, a középfokú végzettséget igénylő szakmákban 125 ezer Ft. A legalább három éve közszférában dolgozók bére 150 ezer Ft-ra nőne, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké 175 ezer Ft, egyetemet végzetteké 200 ezer Ft lenne – fogalmazta meg a párt egyik legfontosabb elképzelését.
A javaslat fedezete az egyre jobban teljesítő gazdaság lenne, célja pedig a felzárkózás az EU-hoz és további gazdaságélénkítés.
A várospolitikára kitekintve érintette a Városi Közbiztonsági Centrum kialakítását, amit a testületi ülés előtt meg is tekintettek. A változást jó lépésnek tartja, hiszen így az érintett szervek együtt és hatékonyabban tudnak fellépni.
A napirendek között kitért a Komép Városgazdálkodási Nonprofit Kft. és a Gyógy-Termál Nonprofit Kft. első féléves beszámolójára is. Elkészült Szarvas Integrált Településfejlesztési Stratégiája is, ami mintegy 460 oldalon keresztül ismerteti a terveket.
– Ha az ember tudja, mit akar, és számot vet azzal, hogy mit lehet, él a lehetőségekkel, akkor a település halad. Szeretném azt hinni, hogy az elmúlt ciklusokhoz hasonlóan a létező legtöbb forrást tudjuk megszeretni – fogalmazta meg reményeit.
Említést tett a Bursa Hungarica programról is, ami jövőre folytatódik. A januártól decemberig tartó pályázat feltételeiről a Polgármesteri Hivatalban lehet érdeklődni.
Végül előrevetítette a jövő hónapra tervezett évértékelését. Ahogy mondta, a várospolitikában „van néhány görcs”, amin sürgősen változtatni kell. Az elmúlt 15 évnek az volt a sikere, hogy egy irányba haladtak. Úgy látja, ha nem vetnek gátat a most kialakult folyamatnak, elindul a a város a belső megosztottság útján.
